A Nád MPS-H Kft. egy ciprusi offshore cégtől, az Aquifex Ltd.-től kapott 3 millió eurós befektetésből kezdett a nagyszabású vállalkozásba, a cég vezetője azt állítja, hogy a pénz közvetetten az MVM-től érkezett. Az MVM vitatja, hogy bármiféle jogviszonyban állt volna a nádas céggel, ugyanakkor tény: az Aquifex Ltd. a Meinl Bankon keresztül 6,35 millió euró befektetési kölcsönt kapott az MVM-től annak idején. Ez a tranzakció egyike volt azoknak a gyanús offshore ügyleteknek, amelyekben az MVM későbbi vezetősége büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és amelyek miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly hűtlen kezeléssel gyanúsította meg az egykori vezérigazgatót, Kocsis Istvánt és társait.

Kártérítési perében a Nád MPS-H Kft. azt szeretné bizonyítani a bíróság előtt, hogy az MVM pénzéből kezdett bele a milliárdos nádprojektbe, és hogy az MVM kihátrálása miatt jelentős kára keletkezett. Erre azonban csak közvetett bizonyítékok vannak, hiszen nem az MVM vett részt a projektben, hanem a rejtélyes ciprusi Aquifex Ltd. A Nád MPS-H Kft. azt állítja, hogy az Aquifex tulajdonszerzését akkori MVM-es vezetők ajánlották, sőt, Farkas István, a Kárpát Energo Zrt. akkori igazgatósági tagja és Molnár László, az MVM akkori vezérigazgató-helyettese is bekerült a nádas cég vezetésébe az offshore céggel való együttműködésük kezdetekor. Az MVM szerint bár valóban milliárdokat utaltak az Aquifex Ltd.-nek egy “befektetési portfolió” létrehozására, a ciprusi cég és a Nád MPS-H Kft. üzletéhez semmi közük.

Ebben az ügyben hallgatta meg - többszöri sikertelen idézés után - a Fővárosi Bíróság tavaly november 11-én Kocsis Istvánt tanúként, ám a birtokunkba került tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint Kocsis mindössze annyit volt képes felidézni, hogy egy biomassza-tüzelésű “blackstart” erőművet akartak a Paksi Atomerőmű mellé építeni, és ekkor került szóba az energianád-projekt. Minden egyebet akkori helyettese, Molnár László intézett, ezért Kocsis már ne emlékszik semmire. “Arra a kérdésre, hogy egy kb. 21 milliárd Ft-os beruházás illetve 1 milliárd Ft-os üzletrész szerzés és további 2,5 milliárd Ft-os hitelnyújtással kapcsolatos döntés körülményeire, hogyan lehetséges, nem emlékszem, előadom, hogy ez nem volt egy akkora horderejű ügy, hogy külön kellene emlékeznem, ennél jóval magasabb összegekről szoktam én dönteni, mikor még vezérigazgató voltam.” - mondta Kocsis István a bírónak, aki többször figyelmeztette a hamis tanúzás tilalmára és következményeire a tanút.

Arra sem tudott választ adni az egykori MVM-vezér, hogy a ciprusi Aquifex Ltd. konkrétan mihez kezdett az állami cégtől kapott eurómilliókkal. “Arra a kérdésre, hogy volt-e elszámolás az Aquifex és az MVM között arra vonatkozóan, hogy a neki a letéti számlára rendelkezésére bocsátott összeget konkrétan mikor, hova fordította, előadom, hogy erről sem tudok semmit, ezeket is Molnár László intézte. Kérdésre előadom, hogy bizonyára Molnár László beszámolt nekem arról, hogy ez az összeg mikor és hova került felhasználásra, de nem emlékszem, hogy mit mondott erről. (...) Arra a kérdésre, hogy a levélben írt eredeti dokumentumok, a megszerzett befektetési portfólió részletezése, hogy az miből áll, az MVM-nek a Meinl Bank AG-nál nyitott számlájával kapcsolatos dokumentumok, számlavezetési szerződések, számlakivonatok, rendelkezésre álltak-e az MVM-nek és ha nem, miért nem, hol voltak azok, nem tudok válaszolni, ezeket a dolgokat Molnár László intézte, az ő feladatkörébe tartozott. Arra sem tudok válaszolni, hogy mi az oka annak, hogy a könyvvizsgáló szerint az MVM könyveiben nem szerepelt a Meinl Banknál lévő bankszámla.”

Emlékezetes, hogy miután a Nemzeti Nyomozó Iroda az Aquifex és más obskúrus offshore cégek sokmilliárdos MVM-es kártételével kapcsolatban meggyanúsította, Molnár László, az MVM egykori vezérigazgató-helyettese tavaly októberben elhalálozott. A felperes jogi képviselője kérte is a bíróságot, hogy kötelezze az MVM-et, hogy csatolja a perbeli 2006-2007. években hatályos alapító okiratát és szervezeti működési szabályzatát. “Tapasztalataim szerint ugyanis nem ritkán fordul az elő, hogy utólag mindig az a személy intézett mindent, aki meghalt.” - összegezte az ügyvéd a tanúmeghallgatáson elhangzottakat.