Az Adevarul és a Jurnalul National egyaránt külön cikket szentelt Heltai Péter személyének, de kizárólag a magyarországi sajtóban megjelent információkat ismerteti. Az Adevarul azt a címet adta teljes újságoldalt kitevő anyagának: "A médiatörvényt a Securitate egyik besúgója szerkesztette". A Jurnalul National pedig a címében megállapítja: a törvény kezdeményezője a Securitatéval működött együtt. Ez a lap az RFI (radiofrance internationale) internetes oldalán megjelent berlini tudósítás alapján írt erről, Gáll Tibor Berlinben élő erdélyi magyar képzőművész leleplezésére hivatkozva. (A képzőművész által beszerzett hivatalos dokumentum szerint Heltai Péter 1990 előtt együttműködött a Securitate nevű román állambiztonsági szervvel - privatkopo.hu)

MTI

Több paragrafus kimaradt a médiatörvény fordításából: véletlenül vagy szándékosan?

A kormány kedden jelentette be, hogy elkészült a médiatörvény angol nyelvű fordítása, amelyet továbbítottak a Budapesten működő külképviseleteknek, Magyarország külföldi nagykövetségeinek és az Európai Bizottságnak.

Szerdára azonban kiderült, hogy a kormány kihagyott jó néhány paragrafust a törvény angol fordításából. Az Európai Bizottságnak elküldött anyagból nem derül ki például, hogy elmaradhat a digitális átállás, illetve, hogy az uniós elnökség ideje alatt az írott sajtót nem bírságolja a médiahatóság. Az anyagból hiányoznak az átmeneti rendelkezések és az a rész is, amely azt sorolja, milyen más jogszabályok módosulnak a törvénnyel. A médiatörvény angol nyelvre fordítását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kezdeményezte, először a jogszabály lényegi részét fordíttatták le, a hiányzó paragrafusok fordítása folyamatban van — közölte a médiahatóság szerdán az MTI-vel. A médiatörvény angol nyelvű fordítása mellé a kormány tizenegy oldalas összefoglaló anyagot is készített, amelynek „Az új magyar médiaszabályozással kapcsolatos hitek és tévhitek, európai példák” címet adták. A dokumentum pontokba szedve sorolja fel azokat a vádakat, amelyek a kormány szerint hamisak. Lapunk a kormányzati dokumentumról kikérte szakértők és médiajogászok véleményét.

A dokumentum szerint hamis vád, hogy a törvény kiterjed az internetes tartalmak jelentős részére, például a blogokra. Cáfolják azt is, hogy a médiatörvény „béklyóba zárja a nyomtatott és az internetes sajtót, azokat ugyanazon elvek mentén szabályozza, mint a televíziókat és a rádiókat”.

Népszabadság