Ármóst vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel, illetve külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsították meg. Az ügyet a nyomozás kezdetén titkosították, ám tavaly novemberben váratlanul feloldották a minősítést, így az ügyészség végül megerősítette a büntetőeljárás megindulását. Úgy tudjuk, a dandártábornok első körben vallomást tett, a terhére rótt bűncselekményt nem ismerte el, később pedig élt a hallgatás jogával. A vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés egyébként leegyszerűsítve azt jelenti, hogy valaki jogtalan előnyért azt ígéri, hivatalos személyt fog megvesztegetni. Azt az ügyészség azonban továbbra sem árulja el, hogy ki az a magyar, illetve külföldi hivatalos személy, akikre a gyanú szerint a dandártábornok hivatkozott.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat kezdett vizsgálódni

Az ügyben a tábornokon kívül további három társát hivatali vesztegetéssel, illetve két személyt bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetéssel gyanúsított meg az ügyészség, mivel a gyanú szerint többmilliós összeget juttattak Ármósnak abban a reményben, hogy az általa belebegtetett külföldi és magyar befolyásos személyek eljárnak az érdekükben. Ármós Sándor ellen először a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kezdett el „egy beesett füles”alapján vizsgálódni, majd miután arra jutottak, hogy álláspontjuk szerint a tábornok és társai bűncselekményt követett el, feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen.