A hétvégi házak biztosítását egyébként még a lakásokénál is ritkábban frissítik az emberek, ezért a betörés után a kártérítési összeg lehet a következő hidegzuhany, mert egy különösen nagy értékeket esetleg nem térít meg a biztosító. A legtöbb szolgáltató ugyanis úgy tartja, nem életszerű vagyonokat érő tárgyakat tartani a nyaralókban, hacsak nem tudja a károsult igazolni, hogy életvitelszerűen használja az ingatlant.

Bármilyen furcsán hangzik is, a nyárvégi, elhúzódó kánikula a betörőknek is kedvez - állítja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. A cég szakértőinek tapasztalata szerint ugyanis az ilyenkor még nyári üzemmódban hagyott, étellel, itallal, értékes műszaki berendezésekkel is „feltankolt", de hét közben már gyakran lakatlan épületek könnyű prédái a betörőknek. Különösen akkor, ha a kertben is a „visszajövünk még" szándék szerint elől hagyott, sőt akár a ház falának támasztott létra, a könnyen nyitható szerszámos bódéban pedig számos olyan eszköz marad, amely jelentősen megkönnyíti a besurranók dolgát. A nyárvégi időszakban egyébként jóval védtelenebbek a házak, mint tavasszal, amikor még a téliesített állapot - nagyjából üres, gondosan lezárt ház - jelent valamelyest biztonságot a betörések ellen.

Németh szerint ráadásul általános tapasztalat, hogy a nyaralók biztosításával még kevesebbet foglalkoznak a tulajdonosai, mint a lakóingatlanokéval, ezért egy esetleges betörés után újabb hidegzuhany lehet, hogy a reméltnél jóval kevesebb a kártérítési összeg. Ugyanis, a kiugróan értékes berendezésekért, például egy többszázezer forintos TV-ért, vagy egyéb, vagyonokat érő berendezési tárgyakért, műtárgyakért, festményekért, ékszerekért nem fizet a kockázatviselő, mert egyszerűen nem tartja életszerűnek hétvégi házban a túlságosan értékes holmik használatát, tárolását. Ahhoz, hogy a szolgáltató mégis megtérítse a kárt, az ügyfélnek igazolnia kell, hogy életvitelszerűen használta a házat, vagyis, hogy gyakorlatilag ott él, s így állandóan lakott az épület. Néhány társaság azonban a nyaralókra egy bizonyos, maga által meghatározott értéken felül nem vállal kockázatot, nem szerződik túl nagy értékre.

De meglepetés érheti azokat is, akiktől nem extra értékes, hanem „csak" átlagos tárgyakat vittek el, mert kiderülhet, hogy régi a biztosításuk, s az évekkel ezelőtti érték mélyen alatta van az aktuálisnak. Németh szerint a nyaralókra szóló szerződéseket még a lakóingatlanokénál is ritkábban frissítik az ügyfelek, így a szerződésben foglalt értékek gyakran nem tükrözik a valóságot. Márpedig ez esetben a biztosító például egy korszerű, márkás fűnyíró helyett csak a régi, pár ezer forintos gép árát téríti meg, egyszerűen azért, mert annak az értéke szerepel a szerződésben.

A CLB szakértője felhívja azoknak a figyelmét, akiknek nem önálló nyaralójuk, hanem társasházi hétvégi lakásuk van, hogy az épületre szóló közös biztosítás mellett a lakásban található ingóságokra, vagyontárgyakra külön is lehet - sőt ajánlott - biztosítást kötni.

Tapasztalatok szerint azonban sok pihenőingatlant még mindig egyáltalán nem biztosítanak a tulajdonosok, a havi 2-3 ezer forint helyett inkább ősztől kora nyárig izgulnak, hogy feltöri-e valaki az elhagyatott házat, s ha igen, mekkora kárt okoz.