Megkezdődött Kaiser Ede négy ismerősének büntetőpere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A három nőt és egy férfit súlyosabb bűncselekmény tekintetében elkövetett hamis tanúzással vádolja az ügyészség, mert szerintük valótlan tartalmú vallomással próbáltak alibit igazolni Kaiser Edének a móri mészárlás idejére.

A vádirat szerint mind a négyen azt állították, hogy 2002. május 9-én dél és egy óra között Kaiser nem vehetett részt a móri Erste Bankban elkövetett rablásban, hiszen a fővárosban tartózkodott. Az elsőrendű vádlott Kaiser akkori barátnője, Gy. Anita, aki a rablás idején csak 16 éves volt, és középiskolába járt; a másod- és harmadrendű vádlott a lány apja és anyja, akik megerősítették a lányuk vallomását; a negyedrendű vádlott pedig egy középkorú varrónő, Kaiser és a család ismerőse, aki szintén azt próbálta igazolni, hogy Kaiser a tett elkövetésekor a fővárosban volt.

A hamis tanúzás miatt indított büntetőeljárást néhány éve már felfüggesztették a móri bűncselekmény tárgyalásának jogerős befejezéséig. Az eljárás csak azután folytatódott, hogy kiderült, Kaiser Ede, akit először életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek a móri mészárlásban való részvételéért, a bűntény idején valóban nem tartózkodott Móron, és jogerősen felmentették az ügyben emelt vád alól.

Többek között az ébresztett gyanút a nyomozókban korábban, hogy Kaiser barátnője és családja, valamint a varrónő teljesen ellentmondásos vallomásokat tettek arról, hogy hol tartózkodott az akkori vádlott a bűntény napján. A szülők először azt állították, hogy a nyaralójukban voltak, amíg Kaiser a lányukkal töltötte az idejét Csepelen; a lány eközben egy hétig maradt volna ki az iskolából. Aztán kiderült, hogy a szülők szintén Csepelen voltak és a műhelyükben dolgoztak, továbbá hogy Gy. Anita csak egyetlen napot hiányzott iskolából, de ennek ellenére a továbbiakban is azt erősítgették, hogy május 9-én dél körül Kaiser a család csepeli lakásában tartózkodott. Arra viszont nem emlékeztek, hogy mi történt ezután. Különben - az ellentmondások ellenére - a csepeli tartózkodást támasztotta alá az is, hogy a bankrablás idején Kaiser telefonja éppen a csepeli adótoronyra jelentkezett fel. A család állításaival szemben azonban Kaiser egyik nőismerőse azt mondta, hogy egy óra körül Kaiser az Astoriánál lévő üzletében vasaltatta ki a nadrágját, és a család hiába próbált egyeztetni vele e kérdésben, ismét csak számos ellentmondásba ütköztek.

A varrónő elbeszélése emellett tovább bonyolította a kérdést, ugyanis azt vallotta, hogy Kaiser és barátnője a vérengzés órájában a fővárosi Rákóczi úti munkahelyén járt. A felmentő ítéletben egyébként csak az szerepelt, hogy ebben az órában Kaiser nem tartózkodott Móron, arról azonban, hogy akkor hol töltötte idejét, ma sincs információ. Kaiser Edét végül más bűncselekményeiért, például a csepeli posta kirablásáért, január 18-án 16 évi fegyházra ítélte az ügyészség.

A négy vádlott tárgyalását május 17-én folytatja Vasvári Csaba bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Ítélet azonban csak szeptemberben várható. A móri mészárlással kapcsolatos kérdések közül már csupán e tanúvallomások ügye nincs tisztázva.

A tárgyaláson mind a négy vádlott az ártatlanságát hangoztatta - közülük egy sem volt büntetve korábban. „Igazat mondtam, nem követtem el bűncselekményt” - mondta az elsőrendű vádlott Gy. Anita. A tárgyaláson a továbbiakban valamennyi vádlott élt a hallgatás jogával.