A volt budapesti főpolgármester-helyettes még 2010 tavaszán került előzetes letartóztatásba, amikor ellene a BKV-nál elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult büntetőeljárás.

Hagyó a strasbourgi perben azt állította, a nemzetközi egyezményeket sértő módon tartották fogva, ráadásul napi 23 órában egy nyirkos cellába zárták, ami miatt súlyos, maradandó egészségkárosodást szenvedett.

Ez utóbbit ugyan nem sikerült bizonyítania, de a körülmények tekintetében igazat adtak neki, és a bíróság 12 500 euró (3,5 millió forint) kártérítésre kötelezte a magyar államot.

Kíváncsiak voltunk: vajon a volt főpolgármester-helyettest rosszabbul tartották-e, mint a többi rabot? Balogh Zsolt főhadnagy, a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnokságának (BV) sajtóreferense így válaszolt:

- Magyarországon 18 300 fogvatartott van. Természetesen egyikükkel sem tettünk kivételt a fogva tartás körülményeinek tekintetében.

A főhadnagy arra a kérdésünkre, miszerint Hagyónak előzetes letartóztatása alatt milyen panaszai merültek fel, és a BV foglalkozott-e azokkal, nem válaszolt. Ezek ugyanis személyes adatnak minősülnek.

Jogi szakértő szerint a strasbourgi ítélet precedenst teremthet, vagyis lehetséges, hogy tömegesen fogják beadni keresetüket a fogvatartottak, hogy egy kis pénzhez jussanak.

- Az Emberi Jogok Európai Bíróságán lehetőség van arra, hogy egy már meghozott ítéletre hivatkozva kérjenek jogorvoslatot - fejtette ki dr. Kamarás Péter.