Lasztovicza Jenő, a kármentő bizottság elnöke elmondta: terveik szerint az összegyűlt pénzből a vörösiszap sújtotta településeken olyan közösségi intézményeket szeretnének létrehozni, amelyek a térség jövőjét a következő 15-20 évben meghatározzák.
Devecserben a katasztrófát bemutató múzeumot szeretnének kialakítani, és létrehoznának egy roma kulturális és oktatási központot is. Az érintett települések polgármestereitől további javaslatokat várnak.

A Privát Kopó úgy értesült, hogy az adományozók egy része nagyon felháborodott, amiért a bizottság a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott eredeti céltól eltérően tervezi elkölteni a lakosság által összegyűjtött pénzt (illetve annak egy részét), ezért a különböző internetes fórumokon, közösségi oldalakon többen szervezésbe fogtak, hogy közös fellépéssel visszaköveteljék az általuk adományozott összegeket, hivatkozással arra, hogy ők nem „roma kulturális központra” áldozták forintjaikat, hanem a bajba jutott devecseriek és kolontáriak megsegítésére.

Jogi szakemberek szerint a kezdeményezés akár megalapozott is lehet, hiszen a kármentő bizottság olyan célra kívánja fordítani az adományok egy részét, amely nem szerepel a kormányrendeletben megfogalmazott eredeti célok között, továbbá: az adománygyűjtés meghirdetésekor szó sem volt arról, hogy az összegyűlt pénzből a katasztrófával összefüggésben nem álló célra is költenek a kármentő alap kezelői.

Olyan jogi véleménnyel is találkozott portálunk, hogy a tervezett lépés, amennyiben megvalósul, megalapozhatja a Büntető törvénykönyv 317. § (1) rögzítetett sikkasztás bűntett gyanúját: „Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.”

A sikkasztás elsajátító jellegű bűncselekmény. A sikkasztásnál az elkövető jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába, miután azt rábízták.

A törvény a sikkasztás elkövetése törvényi magatartásaként határozza meg a dolog jogtalan eltulajdonítását, illetőleg a dologgal való sajátjakénti rendelkezést.

Az eltulajdonítás lényegében a tulajdoni állapotok megváltoztatását jelenti, az eredeti tulajdonállapot megszüntetését és egy új létrehozását. Az elkövető a tulajdonost megfosztja attól a lehetőségtől, hogy a tulajdonjog tartalmát képező jogosítványokat gyakorolhassa és ezt a lehetőséget véglegesen a saját számára szerzi meg. Az eltulajdonításnak jogtalannak kell lennie, ami azt jelenti, hogy azt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem engedi meg.

A bűncselekmény alanya tettesként és társtettesként csak olyan személy lehet, akire a dolgot rábízták. A rábízás megállapítása kardinális kérdés, ugyanis ennek hiányában az elkövetővel együttműködő személy magatartása felbujtóként, vagy bűnsegédként értékelhető.

A sikkasztás csak szándékosan követhető el, feltételezve, hogy az elkövető tudatában van annak, hogy a birtokába került dolgon nem szerzett tulajdont, továbbá, hogy magatartásával a tulajdonos tulajdonosi jogait korlátozza, vagy éppen lehetetlenné teszi. Ezek a felismerések azonban nem tartják vissza a cselekmény elkövetésétől.

Vagyis: a sikkasztást nem csak úgy lehet elkövetni, ha valaki zsebre vágja és hazaviszi a rábízott ingóságot (vagyont, pénzt), hanem úgy is, hogy azt nem a rábízók akaratának megfelelően használja, kezeli, azaz: azzal sajátjaként rendelkezik.

És akkor nézzük, miről rendelkezik a kármentő alapról szóló (252/2010. (X. 21.) kormányrendelet:

A rendelet a „Magyarországon eddig bekövetkezett legnagyobb ökológiai katasztrófa, az ajkai térségben 2010. október 4-én történt, veszélyhelyzetet előidéző vörösiszap-ömlés” károsultjainak széles körű nemzeti és nemzetközi összefogással való megsegítése érdekében a kormány által alapított Magyar Kármentő Alap bevételeire, működésére és az annak terhére nyújtandó támogatásra vonatkozóan írja elő az alkalmazandó szabályokat.
A kormányrendelet rögzíti, hogy az alap forrásait - a fentieken túl - a katasztrófával érintett személyek átmeneti elhelyezésére, ellátásuk feltételeinek megteremtésére, a katasztrófa hatásai által előidézett egészségkárosodás megelőzésére, a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve a katasztrófával érintett térség revitalizációjára lehet felhasználni. A veszprémi székhelyű alapból a katasztrófával érintett Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely helyi önkormányzatai igényelhetnek támogatást.
Az alap részére juttatott adományok nem vonhatók el, és a meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel -  rögzíti a rendelet.