Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a feketemunka aránya még mindig nem csökken számottevően, annak ellenére, hogy az egymást váltó kormányok mindegyike megpróbál(t) tenni ellene, hiszen az így elvesztett bevétel komoly problémát jelent az államháztartás számára.

Az illegális foglalkoztatás fő oka az, hogy a munkaszerződés mindkét fele, azaz a munkavállaló és a munkaadó is bizonyos mértékben rákényszerül erre. A vállalkozásokat hajtja a gyors nyereségre való törekvés kényszere, amelynek egyik lehetséges módozata, hogy kivonják magukat a járulékterhek fizetése alól. A másik oldalon az alkalmazottak a munkában maradásért, a biztos munkahely mindenáron való fenntartásáért küzdenek, így őket többnyire ez a kényszerhelyzet viszi az illegális foglalkoztatás felé.

Mi is az a feketemunka és szürkemunka?

Feketemunka tulajdonképpen minden olyan munkavégzés alapjául szolgáló jogviszony, amelynek valamely vagy minden körülményét elleplezik a hatóságok előtt a jogviszonyhoz, illetve az ex lege keletkező másodlagos jogviszonyokhoz kapcsolódó adó- és járulékfizetési, valamint nyilvántartási kötelezettségek alóli teljes vagy részleges kibújás szándékával.

Ez köznapi értelemben azt jelenti, hogy feketemunkának minősül a munkavállaló írásos szerződés nélküli vagy színlelt szerződés alapján való foglalkoztatása. A feketemunka teljesen illegális munkavégzés. A „munkáltató” nem jelenti be a munkavállalót a szükséges helyekre, nincs így tb, adó, a fizetést levonások nélkül kapja az alkalmazott. Színlelt szerződés alapján történik az úgynevezett szürkemunka, amely „félig” legális munka. Van munkaszerződés, ekörül minden jogszerűen van elintézve, de a munkáltató a munkaszerződésedtől eltérően foglalkoztat, pl.: napi 4 vagy 6 órás munkaidőre jelenti be az alkalmazottat, de valójában 8 órában foglalkozatja, ugyanannyi bérért, vagy kipótolja „zsebből” a munkaszerződésben megállapított bért.

Feketemunka a büntetőjogban

2005. szeptember 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyv 310/A §-a, amely a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás fogalmát vezeti be a büntetőjogba - a feketemunka visszaszorítása érdekében. A büntetőjog szerint az a munkáltató, aki (amely) munkaszerződés nélkül, illetve színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja - ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez -, vétséget követ el. Ez esetben a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés.

Az adóbevétel-csökkenés nagyságának arányában a büntetési tétel - természetesen már bűntett miatt - egy évtől öt évig és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Hatóság megtévesztése, mint büntetendő tényállás

A fentiek szerint büntetendő az is, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot akkor, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza azt (adócsalás).

Várjuk a bejelentéseket!

Bűnügyi portálunk akciót kezdeményez a fekete- és szürkefoglalkoztatás visszaszorítása érdekében. A nyilvánosság erejével leplezzük le a csaló cégeket. Amennyiben tudomása van a dolgozókat illegálisan (feketemunka), vagy félig legálisan (szürkemunka) foglalkoztató munkaadókról - bt., kft., zrt., nyrt. -, amelyek kibújnak a közteherviselés alól, kérjük, írja meg nekünk e-mailben információit!

A bejelentők névtelenségét minden körülmények között megőrizzük!

E-mail címünk: [email protected]