A cigarettázás zárt helyekről való teljes kitiltásának már 2007-ben is nekirugaszkodott a kormány, de aztán nem lett belőle semmi, részben a dohány- és vendéglátóipari lobbi hatására. A mostani javaslat egyéni képviselői indítvány formájában kerül az Országgyűlés elé - a Fidesz-frakció már hétfői ülésén rábólintott -, de élvezi Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és az államtitkárság támogatását is.

Mivel a javaslat egyéni indítványként kerül a parlament elé - és nem a kormány jegyzi -, a dohányiparral és a vendéglátóiparral való egyeztetéseket részben el lehet kerülni. A téma régóta napirenden van - először például 2007-ben ugrott neki az akkor még az SZDSZ-es Horváth Ágnes vezette Egészségügyi Minisztérium a tiltásnak, de a tervből semmi sem lett, és ebben nagy szerepe volt a vendéglátóipar és a dohányipar lobbierejének.

Többször nekirugaszkodtak

A teljes tiltásról szóló háttértanulmányok és tervek 2007-ben megszülettek, és 2008 elejére már kész törvényszövege is volt az Egészségügyi Minisztériumnak - mondta korábban a lapnak Horváth Ágnes. A javaslatot végül mégsem nyújtották be, politikai okokból, az MSZP ugyanis nem merte bevállalni a rizikós döntést, amely iparági érdekeket sérthet: a dohányipar mellett a vendéglátóipar is megtámadva érezheti magát, a cigaretta után befolyó jövedéki adóbevétel esetleges visszaesése pedig az államnak is érzékeny veszteség lehet. A javaslat mögött soha nem volt egységes támogatás, az Origó korábbi információi szerint az ellenérdekelt lobbi leginkább a parlamenti képviselőket környékezte meg.

Miután az Egészségügyi Minisztérium nem vállalta be a tiltást - pedig erre az Európai Bizottságnak tett magyar ígéret miatt is szükség lett volna -, egy év hallgatás után, 2009-ben a terv egy, az egészségügyi bizottság összes tagja - kormánypártiak és ellenzékiek - által közösen jegyzett javaslat formájában bukkant újra elő. Az MSZP egészségpolitikusa, Schvarcz Tibor a késlekedést azzal magyarázta, hogy nem volt konszenzus, és kívülről "komoly felháborodást" tapasztaltak. A végül elkészült törvényjavaslat pedig egy jóval enyhébb változata volt csak az eredeti terveknek: a teljes tiltás helyett csak az éttermekből, vagyis a melegkonyhás helyekről zárták volna ki a dohányzást, a kávézókból és kiskocsmákból nem. Ebből sem lett azonban semmi a kormányváltásig.

A dohányzás kiszorításában azóta a fővárosban történt jelentősebb előrelépés: megtiltották a játszótereken és környékükön, majd az aluljárókban való dohányzást. December 15-én pedig a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta azt is, hogy ne lehessen rágyújtani az autóbuszok, a villamosok, a trolibuszok, a fogaskerekű, a sikló, a libegő és a HÉV megállóiban. A szabálysértőket több tízezer forintra is büntethetik.

A magyarok többsége támogatná a passzív dohányzás elleni küzdelmet

A teljes tiltás várható hatásairól számos háttértanulmány készült, az egyik, az egészségügyi kormányzat által már 2007-ben felhasznált anyag szerint a passzív dohányzás - amely a vendéglátóhelyeken dolgozókat kiemelten érinti - jóval veszélyesebb lehet, mint az aktív dohányzás, és a GKI adatai szerint az emiatt kialakult betegségek kezelése, vagyis a keletkező költségek 2004-ben 17 milliárd forintra rúgtak Magyarországon.

A 2007-ben Szilágyi Tibor által készített tanulmány idéz egy 2005-ös felmérést, amelyet az Országos Epidemiológiai Központ készített a dohányzásról. A válaszadók 46 százaléka ekkor úgy gondolta, hogy az éttermek látogatottsága a dohányzás kitiltása hatására nem változna, 32 százalékuk szerint viszont csökkenne. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a válaszadók többet járnának-e étterembe, ha tilos lenne ott rágyújtani, 15,2 százalék igennel válaszolt, és csak 7,3 százalék nemmel. Az Eurobarometer-2007-es felmérés szerint a magyarok 86 százaléka támogatja a dohányfüstmentes munkahelyeket, 85 százalékuk pedig a zárt köztereken - metróaluljárókban, boltokban, reptereken - is támogatja a dohányzás megtiltását. A 2007-es adatok szerint a magyarok 82 százaléka az éttermekbe sem engedné be a cigarettát, és 62 százalékuk a kocsmákból és kávézókból is kitiltaná azt.

Sok a dohányos

Az Eurobarometer adatai szerint ugyanakkor a passzív dohányzás veszélyeivel a magyarok csak viszonylag kevéssé vannak tisztában, az összes tagállam közül a negyedik legrosszabb helyen állnak. Csak 31 százalékuk szerint képes a passzív dohányzás hosszú távon olyan komoly betegségeket okozni, mint a rák, 46 százalékuk csak arról van meggyőződve, hogy légzési problémákat okoz. További húsz százalék szerint pedig csak "kellemetlenségekkel jár" a passzív dohányzás. "A korábbi felmérésekhez viszonyítva minden tagállam lakosai egyre nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a passzív dohányzás rákot okozhat, kivéve Máltát és Magyarországot, ahol ez a mutató romlott" - állapította meg a felmérés összefoglalója.

Az egészségügyi kormányzat adatai szerint a magyar nők 26, a férfiak 40 százaléka dohányzik, miközben évente 28 ezer ember hal meg a dohányzás miatt, és az összes rákos halálozás harmada a cigarettázással hozható összefüggésbe. A dohányzás tilalma viszont a 2007-es háttértanulmányok szerint sehol a világon nem tette tönkre a vendéglátóipart, ezért ez Magyarországon sem várható: a vendéglátóipar növekedése az idézett KSH-adatok szerint akkor sem torpant meg, amikor 2001-ben a vendéglátóhelyek bizonyos helyiségeit nemdohányzóvá kellett tenni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzással kapcsolatos adatgyűjtése szerint évente ötmillió ember hal meg a dohányzás miatt, és legfrissebb tanulmány szerint a világ lakosságának kilencven százalékát még mindig nem védi semmilyen hatékony, a dohányzást szigorító intézkedés. Az Európai Unió több mint tucatnyi tagállamában tilos dohányozni a bárokban, kávézókban és éttermekben.