Ma: 2024.02.15. Vissza a főoldalra
RSS
 
Keresés
 
Rovatok
Info







 
Jogháló
Cigányvilág: maffiaszerű bűnözői csoporttól retteg Tiszabura - lesz még rosszabb
szoljon.hu 2011. 09. 17. 7:49:00
Van, aki úgy tudja, Tiszaburán már egy évtizede nem zajlott semmilyen ellenőrzés. Sem APEH, sem tisztiorvosi, sem másféle. Állítólag azért, mert azok is félnek oda menni, akik ezeket végeznék. Ahogyan az ott élők egy része is. Akadnak, akik maffiaszerű bűnözői csoportok létezéséről beszélnek a községben. Meg kölcsönökről, amelyeket segélyosztáskor kamatostól bevasalnak a hitelezők. De mi is történik valójában ezen a kistelepülésen?



A megyei másodosztályú labdarúgó-bajnokság harmadik fordulójában a Martfű együttese vendégszerepelt Tiszaburán. A lefújást követően az egyik néző - bármennyire is óvták a játékvezetőket a rendezők - megütötte Ollári Pál asszisztenst. Néhány tíz kilométerrel arrébb, ugyanebben az időben, Tiszapüspökiben Lukács Kálmán edző vezérletével fenyegették meg a szurkolók Kiss Attila játékvezetőt, aki nem mellesleg civilben rendőr. Egy hete Alattyánon szakadt félbe a bajnoki mérkőzés, amikor is egy jásztelki labdarúgó, Horváth Tamás ütötte meg a találkozó dirigensét, Kökény Gábort. Az ilyen kirívó sportszerűtlenségekből még egy is sok, nemhogy három. A történteknek egy közös jellemzője van: mindhárom elkövető a roma kisebbséghez tartozik.

Kíváncsiak voltunk, miért szabadulnak el rendre az indulatok ezen a vidéken, ezért elmentünk Tiszaburára. Úgy tűnhet, a kívülálló számára általában meglehetősen negatív kicsengése van a falu nevének. Sőt, nem túlzás azt állítani, mások által rettegett településnek számít, melynek neve a médiában szinte csak a rendőrségi hírek között olvasható. „Betörtek, kifosztották, megverték”, szólnak a híradások, azaz a jobb érzésű ember, ha csak teheti, elkerüli Burát.

Nem volt azonban ez mindig így. A Tisza közelsége, a mezőgazdásági területek olyan jólétet biztosítottak az ott lakóknak, hogy senki nem kívánkozott el a környékről. A megmaradt iratok tanúsága szerint az 1800-as években Tiszaburán még egyetlen cigány család élt. Számuk ugyan szép lassan egyre gyarapodott, ám 1920-ban - ekkor mintegy 2500 lakosa volt a településnek - is még mindössze tizenöt százalékos volt a kisebbség aránya. Jelenleg háromezren lakják Tiszaburát, és a lakosság kétharmadát már a cigányság teszi ki…

Farkas László polgármester nem hogy nem zárkózott el a beszélgetés elől, azonnal fogadott minket. Ugyan napirendje több mint szoros volt - ott jártunkkor például az egyik bank képviselőit várta, a település hitelfelvételével kapcsolatban -, mégis szívesen beszélgetett velünk.

- Kevés hír jelenik meg rólunk a médiában, az is általában mind negatív kicsengésű. Mindennapi nehézségeinkkel, a tényfeltárással csak kevesen akarnak foglalkozni - indokolta örömét a második polgármesteri ciklusát töltő, a harmincas éveit éppen csak elkezdő Farkas László. - Pedig a mi településünk hűen tükrözi a jelenlegi társadalmi állapotokat. Hiába dolgozik tisztességesen a falu lakosságának nyolcvan százaléka, ha a maradék húsz folyamatosan lerombolja, ami addig felépült. Törvényen kívülinek érzik magukat, és a helyzet egyre csak romlik. Az ő „munkálkodásuk” révén lett megbélyegzett falu Tiszabura. Ez a csoport rettegésben tartja az egész települést. Név szerint ismerjük őket, de olyan erő- és pénzfölényben vannak, hogy tehetetlenek vagyunk velük szemben. Kihasználva a szerencsétlen, elesett emberek szegénységét, kölcsönt adnak, melyet aztán a segély osztásakor kamatostól bevasalnak. Ismerek olyan leszázalékolt burai lakost, aki közel százmilliós vagyonnal rendelkezik, a legújabb terepjáróval közlekedik, de az életben még nem dolgozott. Ráadásul mivel óriási a munkanélküliség a településen, mindig akad újabb és újabb „kuncsaftja”. A falu 1200 aktív korú lakosából csupán háromszáznak van állandó munkája. Azt hiszem, ez az adat mindennél többet elárul lehetőségeikről. A rendszerváltás után a második generáció is felnőtt már, amely soha nem dolgozott, és bűncselekményekből tartja fenn magát.

Még mielőtt kérdezhettük, a faluőrség vezetője, Nagy Imre vette át a szót.

- Magától adódik a kérdés, hogy a rendőrség miért nem tesz rendet, ha ennyire egyértelmű a helyzet. Sajnos mára annyira lejáratódott a rendőrség nimbusza, annyira rosszak a törvények, olyan bizonyítási eljárásnak vannak kitéve, hogy kétszer is meggondolja egy egyenruhás, mikor és mit tegyen. A végén pedig általában őket hurcolják meg. Arról már nem is beszélve, akad a településnek olyan része, az általunk csak Chicagónak nevezett Dankó-sor, ahova akkor sem mennek ki, ha vér folyik. Ott egyetlen törvényt ismernek el: az erő mindenek felett. Nem vádaskodom, de Tiszaburán az elmúlt évtizedben semmiféle ellenőrzés nem zajlott, sem APEH, sem tisztiorvosi, semmilyen ellenőr be nem tette a lábát a településre. Egyszerűen félnek, és valahol meg is értem őket. Önmagunk védelmére létrehozta az önkormányzat a faluőrséget. Fizetett alkalmazottakkal, akiknek a saját javaink védelme a feladata. Mára szinte maffia szintű bűnözői csoport szerveződött Tiszaburán, mely senkitől sem fél. Szinte naponta fenyegetik meg a polgármestert, képviselőket, megfélemlítik a törvénytisztelőket. Úgy megyek végig az utcán én is, hogy fél szemmel mindig azt nézem, ki jön a hátam mögött. Többször megtámadták már, de eddig mindig meg tudtam védeni magamat. De felesleges nekem bármit is mondani, ha gondolják, végigvezetem önöket a Chicago főutcáján.

Irány tehát a Dankó-telep. Ha nem látnánk saját szemünkkel, milyen körülmények között élnek emberek a 21. században, talán még mosolyra is húzódna a szánk az utca nevét látva: Fejlődés út. Ehhez képest... A Szaharában élő, legszegényebb beduin törzs tagja is jobb módban él, mint a burai cigánytelepi átlagember. Hogy az utat csak jóindulattal lehet aszfaltosnak nevezni, hogy sehol nincs járda, még hagyján. Ám az, hogy a villanyáramot „egy szál dróttal”, lopva vezetik a házakba, már életveszélyes. Hogy az ablakokon nincs üveg, és hol újságpapírral, hol valamilyen felismerhetetlen ruhaneművel pótolják, hogy mindenütt kosz és bűz, már több mint egészségtelen. És ezen a telepen él a település közel fele, mintegy 1500(!) ember. Fellélegeztünk, amikor negyedórás „kirándulásunk” végén visszatértünk a faluba.

- És ez csak egyre rosszabb lesz - vette át a szót Tárcza Zoltán nyugdíjas pedagógus, aki közel negyven évig tanított a helyi iskolában. - Ha a diákok számát nézzük: a helyi oktatási intézmény 402 tanulója közül mindössze három nem roma származású. Engem elfogadnak, hiszen nem csak a jelenlegi tanulók szüleit, de nagy valószínűséggel a nagyszüleiket is tanítottam, ám megmondom őszintén, kilátástalannak látom a helyzetet. Új, szigorúbb törvények kellenének. Jelenleg Don Quijote-i harcot folytatunk, hiszen nincsenek meg a feltételeink a javulásra. A helyzet pedig önmagától nem fog megoldódni.

Mi lehet a megoldás? Farkas László polgármester rendkívül tömören összefoglalta az egyetlen, általa járhatónak tartott út lehetőségét.

- Először is, sokkal szigorúbb törvények kellenének, melyek megszüntetnék a törvényen kívüliséget. Nem integrálni kellene a cigányokat, hanem hagyni, hogy önmaguk döntsenek sorsukról. De nem a jelenlegi milliomos cigányvezetők, hiszen ők el sem tudják képzelni, hogy miként tengetik napjaikat a romatelepülések lakói, hogy milyen gondokkal, problémákkal néznek szembe nap mint nap. Ha nem történik villámgyorsan valami változás, félő, hogy óriási „földindulás” lesz hamarosan - zárta beszélgetésünket a roma származású faluvezető.

További friss információk
Ügyfelét csapta be és károsította meg egy ügyvéd
X-akták: eltűnt 25 ezer dollár a NAV repülőtéri páncélszekrényéből, azonban büntetőfeljelentés nem született az ügyben - nem ez volt az első rejtélyes eset
Kábítószer-kereskedő élettársakkal szemben emeltek vádat
Ellátás helyett otthonába vitte a lebénult férfit a mentő
Gyermeket kényszerített pornográf fotók készítésére egy 30 éves patkány
 
Top cikkek
Brutális cigánybűnöző bandája hálózta be az alkoholista, pszichiátriai problémákkal küzdő milliárdos üzletembert
Ideiglenes gondnok a később halálra égett milliárdos lányainak: „nem találkozhatnak az apukájukkal a politika miatt”
Egy budai milliárdos furcsa halála: „Makai Zsolt emberei hangoztatták egy társaságban, hogy nincs mitől tartaniuk, mert velük vannak a XII. kerületi rendőrök és néhány fideszes politikus”
A tűzhalált halt milliárdos lánya: „a XII. kerületi rendőrök nemhogy nem segítettek, hanem kifejezetten akadályoztak abban, hogy édesapám életét megmentsem”
50 milliót kért a TEK-es ezredes húga a megölt és elégetett budai milliárdos lányaitól, hogy ne akadályozza a hagyatéki eljárást - nem kapott, ezért most ki akarja semmizni őket
Friss cikkek




 
           
ImpresszumKapcsolatMédiaajánlat