A fákat, szokott módon, térdmagasságban vágták ki. A csonkok ott éktelenkednek a temető bevezető útjának két oldalán. A fatolvajok, munkakezdés előtt, gondosan kilőtték a terepet megvilágító lámpatestet, a fák alatt lévő keresztekre azonban már nem ügyeltek. Egy síremlék megrongálódott.

Lepusztultság mindenfelé

A temetőihez hasonló csonkok  meredeznek szerte a falu határában mindenfelé: ártéten, utak mellett, hajdani kiserdőkben is: a mélyszegénység és a rossz közbiztonság közös mementói.

De most már bent a községben is fogynak a fák! A nyolcvanéves, egyedül élő Veca néni meséli, hogy a házával szemben nemrég már fényes nappal, délidőben is vágták az utat szegélyező fákat, és senki sem szólt, nem intézkedett.

- Nézzék meg a kerteket is! - teszi hozzá. - Alig-alig látni már gyümölcsfákat. Én még őrizgetek itt a kertemben két diót, de ki tudja, meddig marad meg...

Az eszement mértékű fakivágás persze csak az egyik árulkodó jegye a tiszabői közállapotoknak. Nemrég arról is hírt adhattunk, hogy immár temetői síremlékeket törtek, a bennük lévő betonvas „hasznosítása” céljából, s aki végigmegy a falu főutcáján, az újdonságot láthat. Az egykor szebb napokat látott eszpresszónak eddig csak a kitört, „megvakult” kirakatablakait fotózhattuk elborzadva, míg újabban már az ablakok hatalmas vaskereteit is kitépték, kibontották a falból: az épület - és a falu - lepusztulása immár új szakaszába lépett.

Számosan beszéltek már lapunknak arról, hogy elképzelhetetlen méreteket öltött a településen a besurranó tolvajlás, az éjszakai lopás, és a hozzájuk kapcsolódó alkalmi erőszak. Helybeli, névtelenséget kérő informátorunk meséli, hogy éjfél felé nem nyugovóra tér, hanem rendre inkább megélénkül a falu. Kettesével-hármasával indulnak lopni a tolvajok, a tisztességes emberek viszont behúzódnak a házaikba, mert félnek, s még a kutya egyértelmű jelzésére sem mernek előjönni.

Nem úgy a nyolcvanegy éves Veca néni - özvegy Péntek Lajosné -, aki bizony nem átall még „beszólni” sem az éjszakai jövő-menőknek.

- Nem félek én ezektől! - fortyan a firtató kérdésre. - Itt szoktam állni a ház sarkánál, innen figyelem őket - mutatja.

A Tiszabőn szintén egyedül elő testvéréhez, a hetvenhárom éves Terike nénihez, nemrég mentek be egy éjjelen a hívatlanok. Tíz tyúkja és egy kakasa bánta az idős asszonynak a látogatást.

- Hallottam, hogy nagyon hajt, ugat a kutya, de mit tehettem volna? Maradt még egy disznóm, egy süldő, de már rettegek, hogy mikor viszik el azt is. Nem lesz már jószág, nem tart a faluban senki, a lopások miatt. De mondja meg, hogy éljünk így meg, ezekből a nevetséges kis nyugdíjakból?! Pedig csinálnám én, nem szorulnék másra. Szorgalmas parasztasszony voltam világéletemben.

És mutatja, hogy merről jöttek be a tolvajok. Hiába vannak bekerítve a porták az utcai front felől, hátul, a kerteknél, szinte sehol sincsenek már kerítések. Rég feltüzelték, vagy letiporták azokat, így semmi sem állja a tolvajok útját.

Néhány éve polgárőrség is működik már Tiszabőn. Most, hogy az önkormányzatok által működtetett településőrségek anyagi forrásait elapasztotta a központi költségvetés, magukra maradtak a bői polgárőrök is. Saját kocsival, saját költségen, a saját szabadidejükben próbálnak tenni valamit a közbiztonságért, a község lakóinak kiszolgáltatott részéért.

- Huszonegyen vagyunk - sorolja Menyhárt László, a polgárőrség vezetője. - És egyre gyarapszik a számunk. A rendőrséggel összefogva működünk, az ő munkájukat segítjük, de önállóan is járőrözünk. Anyagiak híján azonban csak korlátozottak a lehetőségeink.

Bélay Zsuzsanna friss felvételes a polgárőrségben. Azt mondja, a belépésre a bűncselekmények tűrhetetlen és reménytelen elszaporodása ösztönözte elsősorban. Közösen, teszi hozzá, talán jobban sikerülhet megőrizni a még megmaradt értékeket, mintha mindenki külön próbálkozna.

- Biztosan tudom és érzem, hogy egyre jobban figyelnek ránk a faluban. Különösen a gyengébb, kiszolgáltatottabb, egyedülálló öregek. És tudom azt is, hogy már a „másik oldalon”, a tolvaj bandák is számolnak velünk. Már figyelik az autónkat, a mozgásunkat, és tartanak tőlünk.

- Az azért furcsa, hogy ennyi minden történik éjjelente a faluban, és mégsem lát, mégsem hall senki semmit...

- Mindenki lát és mindenki hall itt mindent, de nagyon félnek az emberek - vág közbe a friss felvételes. - A fenyegetések miatt azonban senki nem mer beszélni. Bennünket, polgárőröket is rendszeresen fenyegetnek. Különösen a vezetőnk kapja meg rendesen a magáét. Persze csak szóban...

A Szomszédok Egymásért mozgalom elindítása már a polgárőrökhöz kötődik Tiszabőn. Lassan majd' negyven helybéli házra van kitéve a tábla, zömmel idős, egyedül élő emberekére, hogy a polgárőrség megfigyelése alatt áll. Ezeket a portákat minden éjjel legalább egyszer körbejárják a szolgálatos polgárőrök, és az erről szóló pár soros cetlit a háziak rendre ott találják reggel a postaládáikban.

- Jó tudni, hogy legalább valaki ügyel ránk - bólogat Terike néni, miközben tétován néz szét az egykor virágzó, mára erősen megkopott portán: az életén. 

Lassacskán elfogynak az erdők a tiszabői határból

A Tiszabő környéki - alaposan lerabolt - erdők döntően a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig), a Nagykunsági Erdészeti- és Faipari Rt. (NEFAG), valamint a Hortobágyi Nemzeti Park tulajdonában vannak. A legnagyobb károkat is ez a három cég volt kénytelen elszenvedni az elmúlt években.

A NEFAG Rt.-nek mára gyakorlatilag elfogytak az erdői a tiszabői területen. A fa túlnyomó részét ellopták, a maradékot pedig, a tulajdonos termelte le, még az utolsó pillanatban, kármentési céllal. 2005-2006 telén egy 76 éves, ártéri tölgyes esett áldozatul ilyen módon. Az erdőgazdaság 4 hektárjáról 350, a Nemzeti Park és a Kötikövizig összesen 4 hektárjáról pedig 400   köbméter, több tízmillió forint értékű, értékes fát vágtak ki az elkövetők. 2008-ban egy 6,3 hektáros, 49 éves, másik tölgyerdő esett áldozatul ugyanilyen módon. A fa nyolcvan százalékát vitték el a tolvajok, a maradék jutott a tulajdonosnak.

Ha fogyóban is az erdő, a tiszabői fatolvajok nem jönnek zavarba. Horváth Attila, a NEFAG fahasználati ágazatvezetője elmondta: most a kunhegyesi erdőket „támadják”, a nyomok legalábbis egyértelműen Tiszabő felől vezetnek a tetthelyekhez.    Fejes Lőrinc, a Kötikövizig illetékes szakaszmérnökség-vezetője szerint a tolvajok között nemcsak biciklin rőzsét toló amatőrök vannak ám, hanem gépesített, terepjárműveket használó profik is, akiket rendkívül nehéz megcsípni. A vízügy erdeit mindig a megközelíthetőségtől függően dézsmálják. A hullámtér most nem járható, így az úgynevezett mentett oldali területeket pusztítják végig a helyi vandálok. Évente sok százezer forintos kár, sok-sok hiábavaló feljelentés, és majd' ugyanannyi eredménytelen nyomozás a mérlegük.

(szoljon.hu)

Átlagos hétköznapok Tiszabőn

Tiszabő egy 2000 fős község Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

„A lakosság mintegy 80 százaléka cigány származású, fiatalabb korosztályban ez az arány még ennél is magasabb. A település lakóinak megélhetését sokáig a mezőgazdaság jelentette, még akkor is ha település az ország legszárazabb aszályos területei közé tartozik az évi 500 mm körüli csapadék átlaggal. A kárpótlással többen földhöz jutva magánvállalkozóként dolgoznak, tengetik életüket. Jelenleg a településen néhány agrárvállalkozó műveli a földeket.
A településre mégsem az elnéptelenedés a jellemző. A valaha jobb napokat látott falu a rendszerváltás után nemigen tud magára találni. Az aktív korú lakosság elvesztette munkáját, a munkanélküliség meghaladja a 60 százalékot, a munkanélküliek döntő többségének szakképzettsége sincs. A falunak gyakorlatilag nincs helyben élő értelmisége.
A népes gyerekkorosztály mára kinőtte az 1989-ben épült 100 férőhelyes óvodát, és a felújított, bővített iskolát is.” (A leírás a település hivatalos honlapjáról származik.)

Ismerjük meg még jobban a  települést!

Itt loptak a lakástűzhöz kiérkezett tűzoltóktól egy habsugárcsövet. Itt volt erre nagyszájú nyilatkozat is: „Milyen lopás? Nem volt ott semmilyen lopás! Senki nem vitt el semmit! Különben is, vissza lett az téve a helyére. Egyébként is, nem kellene ezt az újságban megírni!" - Farkas Barnabás, polgármester.

Itt indultak 2006-ban és 2010-ben is beceneves (Csodi, Burkus, Kalapos, Kakas, Pacal stb) jelöltek az önkormányzati választáson.

Itt merült fel a gyanú, hogy a polgármester rokonai kapták a segélyek ötödét.
„- Igaz-e, hogy polgármester úr családtagjainak nagy része szerepel a segélyezettek listáján?

- Tiszabő nagyon szegény település, itt szinte mindenki rászorulónak számít - reagált kapásból Farkas Barnabás, nemcsak a kérdésre, de a szociális segélyezettek névsora miatti össznépi felháborodásra is. - Nem tudom, mennyire hiteles az a lista, amelyet láttak, de az biztos, hogy az én lelkiismeretem tiszta. Nyugodt vagyok, csak olyan személyeknek adtam segélyt, akik arra rászorultak. Betegeknek, szegényeknek, nincsteleneknek. A faluban egyébként majdnem mindenki mindenkivel rokoni kapcsolatban van. Tudom, hogy az elődöm, Szabó Béla adott maguknak valamilyen névsort, hogy engem befeketítsen. Itt van a fiókomban, hogy az ő idejében kik kaptak támogatást. Az ő családja is rajta van a listán!

- Akkor másképpen kérdezzük: a szűkebb rokonság elsőbbséget élvezett a segélyezéskor?
- Nyugodtan írja le, a közvetlen családtagjaim nem kaptak segélyt! Aki pedig szociális kölcsönt vett igénybe, mert hát ilyen is van, annak a jövedelméből minden hónapban automatikusan vonjuk a törlesztést.

Miként lehet Tiszabőn segélyhez jutni? Szólnak önnek, hogy kellene egy kis pénz, vagy esetleg kérvényt írnak a hivatalnak?

- Hát persze, hogy szólnak, különben miként adnék nekik pénzt!
- Ön dönt egy személyben a segélyekről?
- Mikor hogy! Van, amikor én döntök, de olyan is volt, hogy a képviselők.
- És mennyi pénzt adhat a kérelmezőknek?
- Annyit, amennyire szükségük van, de most már tényleg nem nyilatkozom tovább, fejezzük be - állt fel ellentmondást nem tűrő határozottsággal a székéből Farkas Barnabás, jelezve, itt az ideje, hogy távozzunk.”

Itt verekedtek össze az uzsorások segélyosztás napján: „Az egyik adósról ugyanis kiderült: nem elég, hogy két helyre is tartozik, az éppen kézhez vett jövedelméből nem is futotta mindkét adósság törlesztésére. A mondhatni üzleti vetélytársnak számító két család jelen lévő beszedői összeszólalkoztak a pénzen, s mivel éppen a két legnagyobb, legharciasabb helyi famíliáról van szó, verekedés kezdődött, és egyiküket leütötték a motorjáról.(...)
A történet a kora esti órákban folytatódott, amikor a gyanúsított és társai a település főutcáján vasvillával, kaszákkal felfegyverkezve, tűzijáték-rakétákat lőttek ki, miközben benzines palackokat dobáltak az arra haladó sértett autójára, amelyben az a családjával ült. A két helybeli család vitájából kialakult tömegverekedés során a sértettet többször megszúrta az elkövető vasvillával, amely szúrások a fejét és testét érték. A szúrások következtében a férfi nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rendőrök 13 személyt hallgattak ki az ügyben, jelenleg négyen vannak őrizetben.”

Itt fizetik ki mostanában a segélyeket, de a fizetéseket nem.
„Farkas Barnabás polgármester megerősítette, a keddi testületi ülésen valóban arról döntöttek, hogy a dolgozók most nem kapnak fizetést Tiszabőn. Ugyan először arról beszélt, hogy a közalkalmazotti bérek felét kifizetik, de amikor egy olvasói levélre hivatkozva ismét rákérdeztünk az összegre, már a 22 ezer forintos juttatást emlegette és azt, hogy ez azért van, mert „nem küldött pénzt a kormány” és Tiszabőn több a kiadás, mint a bevétel.
Hogy mit hoz a jövő, arról a polgármester csak annyit mondott, hogy segítséget fog kérni, és ő úgy tudja, február elején 28-30 millió forint fog érkezni az államtól a falu számlájára, abból majd visszamenőleg is fizetni fognak az önkormányzat alkalmazásában álló dolgozóknak. Farkas Barna szerint azért nem fizettek, mert januárban csak 14 milliót kaptak, amit a keddi testületi döntéssel szinte teljes egészében a segélyezésre fordítanak. Azt viszont tagadta, hogy az ülésen elhangzott volna egy olyan kijelentés is, miszerint nem is kell fizetni a dolgozóknak, mert érdemi munkát amúgy sem végeznek.”

Valószínűleg rájöttek, hogy ez így nagyon durva,  ezért hamar kijött a finomítás:

„Az iskola egyik ablakába kihelyezett felirat tájékoztat arról, hogy a félévkezdés január 10-én lesz, több megkérdezett helybeli szerint azért van a csúszás, mert nincs tüzelő az épület fűtésére” - olvasható a Szolnok megyei napilapban.

Az újságíróknak többen megerősítették, hogy január 4-ig nem kapták meg decemberi munkabérüket. A cikk szerint a hivatali és intézményi dolgozók mellett a helyettesítő orvos kéthavi díját sem fizette ki a polgármesteri hivatal, ezért a hétfői rendelés már el is maradt.

Farkas Barnabás polgármester az Új Néplapnak cáfolta a munkabérek elmaradását, de jelezte, hogy a következő kifizetéskor már gondjaik lehetnek, hiszen az idén csökkent az állami finanszírozás mértéke. Az iskola későbbi félévkezdéséről azt mondta, annak takarékossági okai vannak, a téli szünet meghosszabbítása máskor is előfordult.

A lapnak beszélt arról is, hogy noha az önkormányzatnak 20 millió forint összegű lejárt közüzemi tartozása és további 150 millió forint adóssága van, egyelőre nem kezdeményeznek adósságrendezési eljárást.

Majd nemsokára. Esetleg délután megint mást nyilatkozik a polgármester úr.
De vajon mit éreznek most az óvodai dolgozók? Milyen szájízzel foglalkoznak a gyerekekkel, akiknek „A többségük ugyanis itt tanulja meg, hogy kell megfogni a ceruzát, de gyakran még játszani is.” ???

(Vastagbőr)

Bíró András alternatív Nobel-díjas polgárjogi aktivista, az Autonómia és a Másság Alapítvány, illetve a Rádió C kezdeményezője: „Az iskolák első osztályában rövid időn belül roma lesz a gyerekek fele, és akkor már nem lehet kikerülni a közös gondolkodást.”

Ismét lopott a Lungo Drom már sokszor „megtévedt” érdekvédője

Az alábbiakban a Drávapiski Cigány Kisebbségi Önkormányzat közleménye olvasható javítatlan, eredeti formában:

„Közlemény:

A Drávapiski Cigány Kisebbségi Önkormányzat egy arra nem érdemes tagja ismét lopási ügybe keveredett. Most éppen a helyi cigányság nagy szégyenére éppen az Önkormányzatnak okozott áldásos tevékenységével több százezer forintos kárt. Természetesen senki fölött sem lehet pálcát törni a bíróság jogerős végzéséig, de azt hisszük, hogy addig tagságának felfüggesztése lenne szükséges. Szégyen ez nekünk, hogy a Lungo Drom (a Fidesz kedvenc cigányszervezete - privatkopo.hu) pártszövetség tagja immár sokadszor sajátosan értelmezte a tulajdonviszonyokat a településen. Szégyen az az egész cigányságnak, hogy egy ilyen asszony lehet valahol a jogerős ítéletig is képviselő. Mint tudjuk ennek a családnak a tagjai többször követtek el bűncselekményeket helyben.  Mi lesz így a többségi társadalom véleménye  rólunk cigányokról? Azt fogják hinni, hogy mindenki tulajdon elleni bűncselekményeket követ el? Ezt kikérjük magunknak. Mi tisztességesen élő és dolgozó cigány emberek nem kívánunk közösséget vállalni azzal a tagunkkal, akik a munkában nem vesznek részt és többször jelentős kárt okoznak a helyi Önkormányzatnak. Maximálisan támogatjuk Polgármester Úr azon törekvését, hogy az ilyen bűnöző családokkal szemben járjon el, mert ezzel megvédi a község minden tisztességes családját a kizárólag bűnözésből élő emberektől. Minden erőnkkel azon fogunk dolgozni a továbbiakban, hogy ilyen szégyen ne érhesse a helyi cigányságot és továbbra is a község felemelkedése, a cigányság kultúrájának ápolása lesz a fő feladatunk.

Felszólítjuk azon tagunkat aki a Lungo Drom képviselője, hogy a rendőrségi és bírósági eljárás végéig, a jogerős ítélet meghozataláig függessze fel CKÖ tagságát és szégyenteljes tevékenységével ne árnyékolja be a helyi Önkormányzat és a CKÖ felhőtlen viszonyát.

Csonka Józsefné,
a Drávapiski CKÖ Elnöke”

Hódi Sándor, a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: „Ha egy romát látok ellopni egy kabátot, nem fogom megmondani a rendőrségnek!”

Van még kérdés?

(Fotók: illusztráció)