A délelőtti bombariadó után a 34 oldalas vádirat ismertetésével, majd a vádlottak meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Bíróságon. Az ügyész elmondta, hogy 2007 áprilisában Budaházy György és Toroczkai László - a Hatvannégy Vármegye Mozgalom vezetője - hirdette meg a Hunnia Mozgalom megalakulását, amelynek célja a kormány megbuktatása és a hatalom átvétele volt. A csatlakozók közül Budaházy az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA mintájára akart sejtszerűen felépülő katonai mozgalmat létrehozni. Az általa kiválasztottakkal 2007 nyarán több gyakorlatot is szervezett, majd az ősz folyamán két MSZP-s és egy SZDSZ-es kerületi székház megtámadására is utasította őket. A vádirat szerint a Magyarok Nyílai Felszabadító Hadsereg nevében, Budaházyék tették közzé Csintalan Sándor megverésekor eltulajdonított kulcstartó fotóját. Az ismert televíziós személyiség megverését is az elsőrendű vádlott felbujtására hajtották végre bűntársai. Az ügyész ismertette, hogy szintén Budaházyék a felelősek Hiller István volt oktatási miniszter, Kóka János volt gazdasági, valamint Szilvássy György volt nemzetbiztonsági miniszter, valamint több akkori MSZP-s országgyűlési képviselő házának megtámadásával. Mindezekért letöltendő szabadságvesztést kért a vádlottakra terrorcselekmény elkövetése bűntette, valamint aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés, továbbá robbanószerrel és lőfegyverrel való visszaélés miatt. Budaházy György - aki pofátlanságnak nevezte az ellene felhozott vádakat - megtagadta a vallomástételt a bíróság előtt, korábban így tett az ügyészségen is. Kijelentette, hogy az ellene folyó eljárás az 50-60 évvel ezelőtti koncepciós perekhez hasonlatos. Az ellenük folyó médiakampány miatt, pedig kirakatpernek minősül ez a tárgyalás. A másodrendű vádlott szintén megtagadta a vallomást. Általános derültséget keltett a teremben, amikor tanácselnök felolvasta az ügyészségen tett vallomásának egy részletet, amelyben a nála lefoglalt rendőri felszerelésről úgy nyilatkozott, hogy azt szexuális játékokra akarta használni. A vádlottak meghallgatása félbeszakadt, mert az első és a harmadrendű vádlott és védőik is szabadlábra-helyezési indítványt nyújtottak be. A bíróság érdemi indokolás nélkül elutasította az indítványokat.