A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH) is meglepte a 2014. évi menedékjogi kérelmek száma. Míg 2012-ben 2.200-an, addig 2013-ban már 18.900-an, 2014-ben pedig 42.800-an jutottak be a hazánkba menekültként, akik tavaly 2,6 milliárd forintba kerültek az adófizetőknek.
Dr. Végh Zsuzsanna, a BÁH főigazgatója ismertette szerdai sajtótájékoztatóján, hogy az EU tagállami közül a legtöbben Németországban, Olaszországban, Franciaországban, majd Magyarországon kérnek menedékjogi kérelmet. Utánunk következik csak Hollandia és Anglia.
Most már az adatok is alátámasztják: többszörösre nőtt az Európai Unióba bevándorlók száma. Hazánkon haladnak át ráadásul a legtöbben, itt található a legjelentősebb illegális migrációs csatorna. Ez az útvonal Törökország felől indul, majd Görögországon és Szerbián át érkezik hazánk déli határához, hogy onnan haladjon tovább Ausztrián át Németországba.
A 2014. évi kérelmezői szám még a hivatalt is meglepte
A menekültek száma különösen az év utolsó hónapjaiban ugrott meg, csak novemberben 9.000-en, decemberben pedig már több mint 13.000-en sértették meg a határainkat. Közülük a tavalyi évben mindösszesen 240-en lettek menekültként elismerve, a többiek esetében az eljárások megszűntek, vagy nem tartották megalapozottnak a státusz elismerését.
Az ezer lakosra jutó menekültek száma hazánkban 2,9, amivel a másodikak vagyunk az EU tagországai között. Csak Svédország előz meg minket. Igaz, a menekültek nagy része nem marad az országban, egyértelműen tranzitországnak számítunk. Ezt az is jól mutatja, hogy a menekültszállókba kirendelt bevándorlók 30-40 %-a 24 órán belül eltűnik a hatóságok szeme elől, és kezdi meg kóborlását az országban, hogy aztán többnyire nyugatabbra menjen tovább.
Tekintettel azonban arra, hogy a túlnyomórészt a déli határon érkező illegális bevándorlóknak át kell haladniuk az egész országon, és ez alatt a magyar lakosság életét megnehezítik, valamint a biztonságérzetet is csökkentik, a Jobbik javasolta azt nemrég, hogy legyenek zártak a menekülttáborok, ne lehessen azokat elhagyni. Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre a BÁH igazgatója elmondta, hogy ezt az uniós norma nem engedi, csak kivételes esetben, és álláspontja szerint nem is lehet az a cél, hogy mindenki őrizetben legyen. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy azért újragondolásra szorulnak ezek a jogszabályok, hiszen amikor ezekre szerintük is szükség lenne, akkor sincs sokszor megfelelő jogszabályi lehetőség rá.
A nagy létszámnak köszönhetően a kényszerintézkedések száma is jelentősen növekedett, ami több ezer ember kitoloncolását és kiutasítását jelenti, bár azt tudni kell, hogy uniós jogszabályok miatt első körben a határsértőknek területen maradási joga van, így nem lehet őket azonnal visszaküldeni. Pont ezzel élnek vissza, így Ásotthalom környékén is gyakori, hogy alig várják, hogy elkapják őket, hogy aztán „jogszerűen” tartózkodhassanak itt, majd ahogy kedvük tartja, mehessenek arra, amerre szimpatikus.
Kik jönnek?
A legnagyobb arányban egyébként koszovói (21.453), majd afgán (8.796), szíriai, palesztin, iraki, pakisztáni és egyéb menekültek érkeznek. A koszovóiak nagy része gazdasági menekültnek számít, akik nem az életüket féltve jönnek hazánkba, hanem a jobb gazdasági lehetőségek reményében. A gazdasági menekültek nagy számban való beáramlása megnehezíti a bevándorlók kezelését, ugyanis jelentős ellenőrzésen kell átesniük a határsértőknek, és ekkora létszámnál rettentően elhúzódnak az eljárások. Többnyire persze nincs is szükség az eljárás befejezésére, hiszen továbbállnak.
A gyakorlatban úgy működik az elbírálás, hogy vannak „biztonságos származású országok” (például Koszovó), ott más normákat kell alkalmazni, mint az életét menekítő bevándorlók esetében. Itt lehetne más rendszert alkalmazni a hivatal szerint, tehát például csökkenteni a tartózkodási idejét azoknak, akik valójában nem szorulnak rá, akiknél nem indokolt a védelem nyújtása.
Felül kell vizsgálni
A jövő kihívásai között ez az egyik legfontosabb kérdés - fogalmazott Végh Zsuzsanna. A menekültügyi jogszabályrendszert érdemes revízió alá venni szerinte, ugyanis az a jelenlegi körülmények kihívásaira nem válaszol. A nagy befogadó európai országok helyzetéből indult ki, nem véve figyelembe a tranzitországok kapacitásait - mutatott rá.
Amíg új jogszabályok nem születnek, addig a táborok kapacitásának bővítése folyik, valamint új táborok létrehozása. Emellett a rendészeti állomány bővítése és fejlesztése is folyamatban van.
Mennyibe kerül mindez?
Azért, hogy az uniós jogszabályok miatt kénytelenek vagyunk beengedni a határainkon, majd ott területen maradási jogot biztosítani az illegális bevándorlóknak, az elmúlt évben a mintegy 2,6 milliárdos költségeink enyhítésére mindösszesen 400 milliót kaptunk az EU-tól. Tehát tisztán 2,2 milliárd forintba kerül nekünk az, hogy tranzitország lehetünk a megállíthatatlan bevándorlási hullám számára. Az anyagiakban nem mérhető áldozatról nem is beszélve. |