Ildikó - cikkünkben így nevezzük a hölgyet - és férje házasságából négy gyermek született. A pár kapcsolata már 2010-ben megromlott, amikor a férfi pofon vágta az asszonyt. Mivel azonban látható sérülés nem keletkezett Ildikó arcán, nem fordult a hatóságokhoz.

2012 decemberében azonban még a korábbinál is jobban eldurvult kettejük viszonya: szóváltást követően a férj - a feleség állítása szerint - ököllel megütötte a nő jobb arccsontját, közvetlenül a halántéka közelében. Történt mindez a gyermekek szemeláttára…

Ildikó ezúttal rendőri intézkedést kért. A kerületi rendőrkapitányság járőrei által készített jelentésben az szerepelt, hogy „a férj elmondása szerint hirtelen felindulásból tenyérrel arcon ütötte, de nem a pofontól sérült meg, hanem amikor elesett, akkor üthette meg az arcát erőteljesebben.” Tehát a férj elismerte a bántalmazást.

A rendőrség súlyos testi sértés gyanújával - tekintettel arra, hogy a cselekmény közvádra üldözendő - hivatalból büntetőeljárást indított, és elrendelte a bántalmazó 72 órás megelőző távoltartását. Nem sokkal később Ildikó a bíróságon kezdeményezte a megelőző távoltartás elrendelését. Párja ott már azt állította, hogy csupán „kinyújtotta a kezét, és a feleség arccal belefordult.” A bíróság neki hitt - anélkül, hogy beszerezte volna a rendőri intézkedésről készült jelentést.

2013 januárjában a testi sértés gyanúja miatt indult nyomozást átvette a Budapesti Nyomozó Ügyészség, mivel a férfi egy olyan testület kötelékében teljesít szolgálatot, amelynek tagjai ellen kizárólag nyomozó ügyészség folytathat eljárást. A cselekményt itt átminősítették súlyos testi sértés kísérletére, ugyanis az orvosi látlelet szerint az asszony nyolc napon belül gyógyuló sérülést (zúzódás) szenvedett a bántalmazás következtében. Az ügyészség több tanút is meghallgatott, valamint igazságügyi orvos szakértőt is kirendelt, aki azt állapította meg, hogy Ildikó „sérüléseinek gyógytartama nem haladja meg a nyolc napot és súlyosabb sérülés kialakulásának reális veszélye sem volt várható, így a cselekmény nem alkalmas a súlyos testi sértés bűntettének, illetve kísérletének a megállapítására, az a könnyű testi sértés vétségének tényállási kerete között bírálandó el.” A feltételezett bántalmazót a nyomozó hatóság az eljárás során egyetlen alkalommal sem hallgatta ki.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség a 2015. március közepén a súlyos testi sértés kísérlete miatt elrendelt nyomozást megszűntette, és - idézet a határozatból - a „bűncselekményre vonatkozó feljelentést a magánvádas eljárásra hatáskörrel rendelkező Budapesti … Kerületi Bíróságnak küldte meg.” (A könnyű testi sértés kizárólag magánvádas bírósági eljárás keretében, a sértett kezdeményezésére szankcionálható - Privát Kopó.)

A Budapesti … Kerületi Bíróság 2015 április végén hozott végzést a magánvádas ügyben. „A bíróság a testi sértés vétsége miatt X.Y. terhelttel szemben indult büntetőeljárást megszünteti.” A végzés indokolásában a bíróság arra hivatkozott, hogy „a Büntetőeljárásról (Be.) szóló törvény értelmében a magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a magánindítvány hiányzik és az nem pótolható. Tekintettel arra, hogy a feljelentő magánindítványt nem terjesztett elő, a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.”

Magyarul: a feltételezett bántalmazó felelősségre vonására azért nincs lehetőség, mert a sértett a bántalmazást követő harminc napon belül nem terjesztett elő - könnyű testi sértés vétsége miatt - magánindítványt. De hogyan is terjeszthetett volna, amikor a rendőrség, majd a nyomozó ügyészség - előbb súlyos testi sértés, majd súlyos testi sértés kísérlete gyanújával - büntetőeljárást folytatott az ügyben? Közel két és fél évig… Ildikó így - a magyar jogrendszer „diszkrét bája” következtében - két szék közül végül a pad alá esett. Mint oly’ sokan már „jogállamunkban”.

A négy gyermekét egyedül nevelő asszonyt azóta is lelki terrorban, félelemben tartja volt párja, aki mindent elkövet, hogy a nő életét - pszichikai és anyagi értelemben egyaránt - ellehetetlenítse. Ildikó folyamatosan segélykiáltásokat küld a hatóságok felé - egyelőre hiába. Akiknek feladatuk (lenne), hogy segítő kezet nyújtsanak a bajban lévőknek, mindent és mindenkit megelőző helyre emeljék a gyermekek érdekeit, a fülük botját sem mozdítják. Elkávézgatnak, elrötyögnek, megfeszülve keresik az indokokat, a kibúvókat, hogy éppen miért ne védjék meg a védelemre szorulókat.

Úgy látszik, Magyarországon mindig meg kell várni a tragédia bekövetkezését. Aztán jöhet a „mosakodás”, a sajnálkozás a bulvárlapokban. Szokás szerint.

(Fotók: illusztráció)