Jelentős mellékjövedelemtől esnek el a jövőben a rendőrök és börtönőrök: az Alkotmánybíróság döntése alapján ugyanis a jövőben nem perelhetik kártérítésért az újságokat és tévécsatornákat, azért, mert felvétel jelenik meg róluk. Az ügy persze túlmutat a kártérítéseken: ha a rendőrnek van arca, akkor felelőssége is.
Az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható a rendőri intézkedésről készült képfelvétel - mondta ki kedden aláírt, szerdán nyilvánosságra hozott határozatában az Alkotmánybíróság (Ab). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jövőben nem kell majd kitakarni a tüntetéseken vagy bírósági tárgyalásokon szolgálatot teljesítő egyenruhások arcát: eltűnnek az újságokból és a tévékből a kikockázott arcok.
Az Ab szerint úgy kell értelmezni a polgári jog szabályait - amelyek alapján eddig sikeresen pereltek a képeken megjelenő rendőrök -, hogy azok összhangban legyenek a sajtószabadság gyakorlásával. Ennek alapján a nyilvános helyen készült, egyébként nem sértő felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül is, „ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik”.
A határozat szerint a rendőrökről készült fotók nyilvánosságra hozatal nem lehet öncélú, nem sértheti a rendőr emberi méltóságát (ilyen lehet például a sérült rendőr szenvedésének bemutatása). A testület szerint akkor van a publikációnak, ha a tudósítás „a közhatalom gyakorlása szempontjából” közérdeklődésre tarthat számot, vagy „közügyet érintő képi tudósításnak minősül”.
A határozathoz három alkotmánybíró, Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla csatoltak különvéleményt. Ők úgy vélik, a korábbi bírói ítéletek voltak a helyesek, a magánszférához való jog előbbre való még a rendőrök esetében is, illetve az arcok kitakarásával meg lehet oldani, hogy ennek sérelme nélkül is tudósítson a média egyes eseményekről.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) korábbi felhívása szerint „Európában párját ritkító bírói gyakorlat” az, hogy a közterületen intézkedő rendőr arcát tilos nyilvánosságra hozni. Az intézet álláspontja szerint ez a gyakorlat alkotmányellenesen korlátozza az információ- és sajtószabadságot, és ellentétes a közfeladatot ellátó személyekre vonatkozó alkotmányos elvekkel is. |