Útmutatót adott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az állami adóhatóság bírságolási gyakorlatáról. A 46 oldalas tájékoztató kapcsán a NAV elnökhelyettese a Kossuth Rádió Vasárnapi újság c. műsorának elmondta: a NAV-nak nem csak az célja és feladata, hogy a költségvetés bevételeit biztosítsa, hanem az összes olyan jogszabályról, amely az adózással kapcsolatos, tájékoztassa az adózókat.
Varga Árpád elmondta: idén azért kellett újra kiadni a tájékoztatót, mert január elsejétől ismét változtak a szankciók, az adóbírság mértékek, a mulasztási bírság tényállások és azok mértékei. Példaként említette, hogy a bizonyítottan szándékos adóeltitkolás idén már 200 százalékos adóbírságot von maga után.
A jogszabály is előírja, hogy nem elegendő, ha az adóhatóság megállapít egy szabálytalanságot, az eset összes körülményét is vizsgálni kell. Meg kell nézni, hogy abban a konkrét esetben az adózó miért is követte el azt a szabálytalanságot. Például vizsgálni kell a tőle elvárhatóságot, hiszen mondjuk egy magánszemély másként esik latba, ha könyvelő, vagy például egy műszaki értelmiségi vagy orvos, akitől kevésbé várható el, hogy a jogszabály finomságait is észlelje. De más például a helyzet egy kezdő vállalkozással, mint egy rutinos vállalkozással, vagy akkor, ha egy vállalkozás megpróbált mindent megtenni, hogy körültekintően járjon el, nem tudta mit kell tenni, megkereste az adóhatóságot, és más, ha csupán azt mondja, hogy félreértelmezte a jogszabályt - magyarázta a NAV elnökhelyettese.
A költségvetési törvény egy nagyon jelentős emelést határozott meg a NAV-nak adóbeszedés tekintetében, és ez valószínűleg az elkövetkező években is így lesz, hiszen a fedezetet valahonnan biztosítani kell az állam működéséhez. Ennek teljesítése kétféleképp lehetséges: az egyik, hogy aki most fizet, az még többet fizessen, vagy úgy, hogy megpróbálják kiszélesítik az adófizetők körét. Utóbbihoz a nyugta, számla, a valóságnak megfelelő munkabérrel bejelentett alkalmazott a legegyszerűbb dolog. |