A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben az oktatási intézmények informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére pályázatot írt ki, amelynek eredményeként a projekt megvalósítója egy nonprofit kft. lett. A kedvezményezett a projekt megvalósítása során közel kétezer feladatellátási helynek nyújtott informatikai eszközöket és szoftvereket, amelyek beszerzésére a társaság közbeszerzési pályázatokat írt ki.

A vádirat szerint az ügy vádlottjának ügyvezetése alatt álló kft. a projekt keretében kiírt közbeszerzési eljárásokban nem tudott részt venni, mert nem felelt meg a pályázati kiírásoknak. 2015 decemberében jogutód nélkül megszűnt a nonprofit kft., feladatait és kötelezettségeit - így a fenti projekt megvalósításához kapcsolódó feladatokat is - az Oktatási Hivatal vette át.

A vád szerint ekkor a vádlott elhatározta, hogy fenyegetéssel eléri az Oktatási Hivatalnál, hogy az ügyvezetése alatt álló cégtől rendelje meg az általuk kifejlesztett digitális tananyagot, 350 millió forint összegben. Ennek érdekében a vádlott folyamatosan találkozót kért az Oktatási Hivatal egyik vezető tisztségviselőjétől, aki azonban tájékoztatta, hogy nem tárgyal vele. A vádlott ebbe nem nyugodott bele, azt állította az Oktatási Hivatal vezető tisztségviselőjének, hogy számos visszásságról van tudomása a nonprofit kft. által kiírt közbeszerzésekkel kapcsolatban, amellyel összefüggésben ezáltal hibás teljesítés történt.

Követelésének lényege az volt, hogy ha a hibás teljesítés esetére visszatartott 350 millió forintot az ő cégének fizetik ki, akkor nem tesznek feljelentést, ráadásul átadják az ősszeg fejében saját tananyagukat, és még az oktatásban is részt vesznek. A vádlott azzal fenyegette az Oktatási Hivatal fentiekben írt vezetőjét, hogy ellenkező esetben lejáratja a sajtóban, illetve feljelentést tesz az Európai Uniónál. Mindezek során a vádlott a rábírás érdekében valótlan információkat közölt.

A hivatal vezető tisztségviselője nem tett eleget a követelésnek, közölte a vádlottal, hogy nem köthet közbeszerzési eljárás nélkül ilyen összegű szerződést a vádlott cégével. A vezető tájékoztatta arról is, hogy kivizsgáltatja az ügyet, és ha a vizsgálat bűncselekményt tár fel, az Oktatási Hivatal feljelentést tesz, vagy megteszi az egyéb szükséges intézkedést.

A hivatal érintett vezetője ezután a vádlottal szemben büntető feljelentést tett.

Miután az Oktatási Hivatal a vádlott fenyegetése ellenére nem vásárolta meg a digitális tananyagot a vádlott cégétől, a vádlott elektronikus levelet küldött több sajtóorgánumnak, amely alapján az üggyel összefüggésben az egyik napilapban 2016 szeptemberében lejárató cikk jelent meg.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a férfival szemben zsarolás bűntett kísérlete miatt nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra.