Konsztantyin Szivkov, a Geopolitikai Kérdések Akadémiájának elnökhelyettese úgy véli, a pénzügyi válság lett a globális és helyi politikai folyamatok legfőbb meghatározója, és igen nagy az esély egy háború kirobbanására.

- Amennyiben háború tör ki, a világ nagyobbik részét érinteni fogja - jósolja Szirkov, a hadtudományok doktora. - A harci eseményekben mintegy százmillió ember vehet részt, és az áldozatok száma több százmillió lehet. Nehéz meghatározni, hogy milyen ellenfelek feszülnek majd egymásnak, de az szinte biztos, hogy az egyik oldal összetételét az fogja meghatározni, kinek van atomfegyvere.

Nováky Erzsébet jövőkutató korábban a Helyi Témának azt mondta: szerinte nem csak a gazdaság válság, a természeti erőforrások kimerülése, az édesvíz hiánya és a természeti katasztrófák akadályozzák a gondok megoldását, hanem az is, hogy gyakran olyan erők jutnak hatalomra, amelyek rövid távú érdekeiket tartják szem előtt.

- Egy-egy ország, nép vagy vallási csoport, de a bankszféra és a multik elrugaszkodott gondolkodói is idetartoznak. Sokakat nem a megegyezésre való törekvés jellemez, hanem az, hogyan tudnak mások fölé kerekedni, kihasználni és befolyásolni azokat, akik másként gondolkodnak, cselekednek. Egy újabb világháború kitörése fenyeget, ha a jelenlegi tendenciák nem változnak meg - állapította meg Nováky, aki szerint csak akkor kerülhető el az újabb világégés, ha a józan ész és az együttműködés felülkerekedik. Buzna Viktor biztonságpolitikai szakértő szerint a hatalmi átrendeződés a gazdasági világválság 2008-as első hullámával kezdődött meg, amikor az Egyesült Államok és az Európai Unió pénzpiaci pozíciója megingott.

- Körülbelül ekkor lettek egyre hangosabbak azok, akik az iraki, afganisztáni művelet sikerét is megkérdőjelezték, mint az napjainkra egyértelművé vált, jogosan - állapítja meg a szakértő. - Ha egy hatalmi tényező - politikai szempontból elsősorban az Egyesült Államok - veszít súlyából, visszaszorul, hatalmi űrt hagy maga után. A nemzetközi kapcsolatok konfliktusos jellegéből eredően az így létrejött hatalmi vákumot más államok igyekeznek majd betölteni. Versenyeznek érte egyrészt más feltörekvő hatalmak - jelen esetben elsősorban Kína, illetve Oroszország -, míg egyre keményebb eszközökkel igyekszik tartani magát a visszaeső fél is - magyarázza Buzna Viktor, hozzátéve: a gazdasági egymásrautaltság miatt ő nem tartja valószínűnek egy, a világ nagy részét érintő háború kirobbanását, legalábbis a szó klasszikus értelmében.

- Ha akár egyetlen szereplő is bedől ebben a gazdaságban, az dominóhatást vált ki, és a többieket is magával rántja - vélekedik Buzna. - Az euróválság ezért problémás biztonságpolitikai szempontból, hiszen egy ekkora piac lebénulása akár globális szintű káoszt is eredményezhet. A nagyhatalmak mindent megtesznek azért, hogy ez ne fordulhasson elő, ugyanakkor készülniük kell ennek eshetőségére, és a fegyverkezés ütemének gyorsulása azt mutatja, hogy így is tesznek. A titkosszolgálatok is egyre aktívabbak. A kiberhadviselés egyértelműen jelentős tényezővé vált, ez a harc új dimenziója. Egyesek ilyennek tartják az USA és Kína között folyó informatikai háborút, ami 2001 óta zajlik, de ezt alátámasztják a 2008-as grúz-orosz háború heves hackertámadásai is, elsősorban orosz félről - tette hozzá Buzna.

Orbán is háborúról beszélt

Orbán Viktor miniszterelnök nyáron az Európai Parlament plenáris ülésén a magyar uniós elnökség eredményeit értékelő vita során azt mondta: „Hiszek az európai egységben, együttműködésben, így tehát nem vagyok euroszkeptikus, de ettől még értékesnek tartom az euroszkeptikusok tevékenységét (...) Ha nincs Európában együttműködés, akkor előbb-utóbb háború lesz” - fogalmazott, a korábbi évtizedek európai történelmének tanulságára hivatkozva. Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában múlt héten azt nyilatkozta: Magyarországon negyvenéves korig lesz hadkötelezettség, de csak rendkívüli helyzetben