Reggel fél hét tájban egy idős urat igazoltattak a falu centrumában, akinek ruházatáról és a gépkocsi utánfutóján lévő mezőgazdasági gépről egyértelműen lerítt, hogy a földjére megy dolgozni. A kulcsszó ebben az esetben a DOLGOZNI! Ő volt az, aki ezzel a rettentő, közbiztonságra súlyos veszélyt jelentő tevékenységével - a földjére indult dolgozni - kiváltotta rendünk éber őreiből a visszatarthatatlan igazoltatási vágyat.

Ettől mintegy 800 méterre egy „jó munkás ember” tűnt fel kicsi kézikocsijával. Frissen vágott fa volt rajta. Na, ez már eredmény! „Dolgozni” volt, valószínűleg kora hajnali műszakban. Mert ezek a „rohadt parasztok” hajnalban kelnek és még előttük be kell gyűjteni a napi adagot! Amelyik irányból érkezett (Szurdokpüspöki), arra erdősávok mellett gyümölcsösök is vannak. Vajon kinek az évek óta nevelgetett, ápolgatott gyümölcsfái bánták emberszerű lényünk áldásos és korai buzgalmát?! Itt ellenben nem volt rendőr. Ugyebár a szerencsétlen, nyugdíj mellett a földjére járó idős embert kellett felsőbb utasításra, vagy a félreértelmezett rendőri tanulmányok hatására ellenőrizni.

Délután kettő óra körül visszafelé haladtam Gyöngyöspata községen. A cigánysorra vezető utcák, az iskola, a boltok környékén nem láttam rendőrt. Mondom magamban: magukra hagyták a  „gárdásosok” által bepisilésig megfélemlített, szerencsétlen romákat!

Végre nyugalom a faluban. De három rendőrautó, öt-hat egyenruhással a falu azon részén, ahol még mutatóban sincs cigány, mutatóban sincs bűnözés - igazoltat! Nem voltam rest lassítani és megszemlélni, hogy kik azok, akik ekkora rendőri erőt kényszerítenek intézkedésre a közrend megvédése érdekében. Egyikük egy feliratos furgont vezetett - valószínűleg munka közben -, a másik egy jól öltözött fehér fiatalember volt, egy korszerűnek tűnő járművel. Mit tanulhattak rendőreink az iskolájukban? Milyen gyanú késztette őket ezeknek az autóknak a kiszűrésére? Szerintem ők maguk sem tudnának kielégítő választ adni erre a kérdésre.

És itt van az a kérdés, amit minden rendőrnek fel kellene tenni magának: ki álljon mögöttem, ha valódi jogsértés miatt intézkednem: egy liberális jogvédő, egy bűnöző, egy tutyi-mutyi „hivatalos” polgárőr (mindenki tudja, kikről van szó, tisztelet a kivételnek) vagy egy igazi hazafi, akinek jelent valamit a „Szolgálunk és védünk”?

Az emberek egyre inkább ráébrednek, hogy a jelenlegi hatalom a jelenlegi módszereivel nem tudja - és a legszörnyűbb, hogy nem is akarja - megvédeni őket!

(olvasói levél)