A vádlott az általa alapított cég ügyvezetőjeként 2016 áprilisában lízingszerződést kötött az egyik kereskedelmi bankkal, egy tehergépjármű finanszírozása érdekében. A szerződés értelmében a lízing futamideje alatt, illetve ameddig a társaság a lízingszerződésből eredő kötelezettségét nem egyenlíti ki, a teherautó a bank tulajdonát képezte. A lízingdíjakat a vádlott 2017 márciusáig rendszeresen fizette, majd 2017. április 3-án a céget eladta.

A vádlott a cég átruházásakor az új ügyvezetőt nem tájékoztatta a lízingszerződésről és a gépjárművet sem adta át neki, az új cégvezető a kereskedelmi bank felé a társaság lízingdíj fizetési kötelezettségét a továbbiakban nem teljesítette.

A vádlott a cég eladásakor azzal is tisztában volt, hogy az új ügyvezető a céget a működtetés tényleges szándéka nélkül, az általa ígért 300 euro anyagi ellenszolgáltatás fejében íratta át, ugyanis a cég iratait és vagyonát sem adta át az adás-vétel során. Mivel ennek ellenére a vevő a cég ügyvezetőjeként került bejegyzésre a cégnyilvántartásba, a vádlott közreműködött abban, hogy a közhiteles nyilvántartásba valótlan adatok kerüljenek.

A Balassagyarmati Járási Ügyészség ezért a férfi ellen sikkasztás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat, amelyben indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat tárgyalás mellőzésével ítélje felfüggesztett szabadságvesztésre, vele szemben a gépjármű értékének megfelelő összegű vagyonelkobzást alkalmazzon, valamint a bűnügyi költségből 28 000 forintot a vádlottal fizettessen meg.