A Jövőképp! Fiatalok Magyarországért! Egyesület meghívására a Műszaki Egyetemen tartott előadást dr. Székely Iván társadalmi informatikus Kukkoló társadalom — avagy mit lát a Mikulás a virtuális ablakunkból címmel. A nyilvánosság és titkosság határait kutató szakember a folyamatos megfigyeléssel együtt élő társadalom (Surveillance Society) jelenségét járta körül, feltárva annak okait, bemutatva példáit, illetve a társadalom tagjainak fejében élő illúziókat.

„Mielőtt a tanár úr megkezdené az előadást, egy gyors észrevételt szeretnék megosztani a jelenlévőkkel” — mondta bevezetőjében Gulyás Gábor, a Jövőképp egyesület munkatársa. „A bejáratnál megkértük a hallgatóság tagjait, hogy egy papírra írják fel a nevüket és az e-mail címüket. Természetesen nem célunk ezzel visszaélni, azonban az igen beszédes, hogy a jelenlévők közül senki sem kérdezte meg, hogy milyen célt szolgál az adatgyűjtés és mindenki tulajdonképpen gondolkodás nélkül írta fel a nevét-címét.”
Google Street View autó amszterdami bevetésen - nem kérik a hozzájárulásunkat

„Szeretném körüljárni a már említett kukkoló társadalom mögött húzódó okokat, illetve felvázolni a jelenség - vagyis, hogy mindig, mindenkit meg kell figyelni - mögött álló társadalomképet” - kezdte előadását Székely Iván. „Elsőként magát a jelenséget érdemes megvizsgálni, vagyis, hogy ki figyel meg kit, és milyen körülmények között.”

Nagy Testvér helyett kistestvérek

A társadalmi informatikus szerint jellemzően az erősebb fél figyeli meg a gyengébbeket, bár az erőviszonyok az adott hatalmi láncban betöltött pozíciótól függően változhatnak. Az orwelli Nagy Testvér fogalma napjainkra átalakult, egyetlen központi hatalom helyett ma már a „kistestvérek” korát éljük, vagyis sok kisebb hatalmi góc, kisebb információs monopólium figyeli meg mindennapi életünket, szokásainkat, cselekedeteinket.

„A megfigyelés esetén tehát információs aszimmetriát tapasztalhatunk, a megfigyelő jellemzően az erősebb fél” — magyarázta a szakember. „Fontos azonban, hogy körülhatároljuk a megfigyelés jellemzőit: ez általában egy titokban — vagy nem átlátható körülmények között — zajló tevékenység, amelyhez nem kérik a megfigyelt hozzájárulását. A megfigyelés emellett nem azonos magával az észleléssel, mint ahogy nem azonos az átláthatósággal, a transzparenciával, illetve magával a nyilvánossággal sem.”

A kukkoló társadalom elemeiként az előadó olyan példákat említett, mint például a Google StreetView szolgáltatásához a felvételeket elkészítő kamerás autók, biztonsági kamerák, automatikus arcfelismerő rendszerek, illetve a különböző célok eléréséhez készített felhasználói, vagy vásárlói profilok. De itt említhetjük az internetes adatforgalomban közlekedő adatcsomagok beható vizsgálatát végző deep packet inspection módszerét, a különböző helyfüggő szolgáltatásokat (LBS), a számítógépre a tulajdonos tudta nélkül települő kémprogramokat és a „webpoloskákat” (web bug), vagyis a weboldalakra telepített, jellemzően 1 pixelnyi elemeket, amelyek a felhasználók navigációját hivatottak követni.

„Fontos leszögezni, hogy a megfigyelés nem egyértelműen jó vagy rossz” - szögezte le Székely Iván. Ha egy szolgáltató megfigyelheti a fogyasztási mintáinkat, olyan termékeket, szolgáltatásokat ajánlhat a figyelmünkbe, amelyekre valóban szükségünk lehet, amelyekre akár szívesen áldoznánk pénzt, szemben az irreleváns és igen zavaró reklámokkal. Természetesen előfordulhatnak „káros mellékhatások”.

„Ezeket én valójában a fő hatásoknak tekintem” - tette hozzá az előadó. „Ilyen abszolút etikátlan és véleményem szerint törvénytelen gyakorlat az úgynevezett dinamikus árazás. Ez annyit jelent, hogy ha felkeresek egy online boltot, és eddig figyelték a felhasználói szokásaimat, amelyből profilt építettek, előfordulhat, hogy ha egy terméknél a statisztikák szerint van rá esély, hogy megvegyem, akkor a rendszer automatikusan magasabb árat jelenít meg a képernyőmön. Ugyanakkor egy másik felhasználó - akinek a vásárlási mintái eltérőek - ugyanazt a terméket látva kisebb összeget lát majd. Ez diszkriminációt eredményez, hiszen nem azonos versenyhelyzetben zajlik a vásárlás. Vagyis hatalmi eltolódást tapasztalhatunk.”

A társadalmi informatikus szerint hasonló - az Egyesült Államokban már néhány éve, Európában pedig mostanában megjelenő - probléma az identitáslopás (identity theft), amely annyit jelent, hogy az interneten már viszonylag alacsony összegért megvehetőek mások személyes adatai, névvel, címmel, akár hitelkártya- vagy folyószámlaszámmal együtt.

Hasonlóan komoly problémát jelenthet a már említett profilépítés, illetve ennek eredményeként a szakember által társadalmi osztályozásnak (social sorting) nevezett jelenség, amikor egy helyen - például egy bevásárlóközpontban - a kamerák és biztonsági őrök segítségével hamar kiszúrják, ha olyasvalaki lép be az épületbe, aki külső jegyei alapján nem illik az átlagos vásárlókról készült profilba. A jelenségre sajnos Magyarországon is van példa, az egyik drogérialánc nevével például külön csoport is alakult a Facebookon, ahol a tagok azt találgatták, vajon miért lehet, hogy minden ok nélkül, folyamatosan követi őket a biztonsági őr...

(Fotók: illusztráció)