Négy hónappal előzetes letartóztatásának elrendelése után a Nemzeti Nyomozó Iroda szabadlábra helyeztette Portik Tamás egyik egykori üzlettársát és feltételezett bűntársát, K. Tibort. A férfit mindeddig azzal gyanúsították, hogy bűnsegédként részt vett Prisztás József vállalkozó 1996. novemberi meggyilkolásában. A PestiSracok.hu értesülése szerint azonban K. nemrég megdönthetetlen bizonyítékkal állt elő, ami kizárta, hogy bűnsegédként szerepelhetett volna az ügyben.

A rendőrség nem kívánta kommentálni a történteket, amit a PestiSracok.hu máris az ügy első jelentős fiaskójaként említ. Forrásaink „egy ember elengedésének” tényét megerősítették ugyan, de részleteket nem kívántak közölni. Úgy fogalmaztak: a nyomozás a vége felé közeledik, s az ügy ezen szakaszában újra- és átértékelték az érintettek szerepét, a velük szemben összegyűjtött bizonyítékokat. Így született meg a kommentálni nem kívánt döntés.

K. Tibor az olajos vállalkozók strómanja volt: Portik Tamás és az Energol Rt. vezetőinek legbelsőbb köreihez tartozott. 1994 szeptemberétől tulajdonosa volt az 1990-es évek egyik - az Energol Rt. mellett - leghírhedtebb olajos vállalkozásának, a Sukhran-Lilla Kft.-nek, amely milliárdos közterhek befizetése nélkül hozott az országba olajat, majd egyszerűen fantomizálódott. A cég a halasztott vámfizetés lehetőségét használta ki, és például csak 1995-ben 47,3 millió forint készletezési díjjal tartozott a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetségnek. A tevékenységét 1994 áprilisában megkezdő, 1 millió forintos törzstőkéjű vállalkozás alapító tulajdonosai a szíriai Ibrahim Raslan, valamint az Energol Rt. egyik igazgatójának, Dékány Istvánnak két gyermeke, az akkor 6 éves István Tamás és a 4 éves - a cég névadójául is szolgáló - Lilla voltak. De még ugyanabban az évben, szeptember 5-én megtörtént az első tulajdonosváltás és ekkor lépett a képbe K. Tibor, aki a Reál Bt.-ben üzlettársa volt Portik Tamásnak.

2002-ig K. működtette a Művészinas Éttermet, amely szintén Portik Tamás érdekeltségi körébe tartozott, és oda jártak a fővárosi éjszaka befolyásos figurái - mint például a szintén nyáron kirobbant rendőrségi korrupciós ügy főszereplője, az “éjszaka császáraként” aposztrofált V. László - közös egyeztetésekre.

Portik Tamást, akinek a nevét a ’90-es évek végén az olajügyeikről elhíresült Energol Rt. kapcsán ismerhette meg a nyilvánosság - ő volt a cég marketingigazgatója - három társával együtt azzal gyanúsította meg a nyáron a Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy elkövetőként, felbujtóként, bűnsegédként (kinek milyen minőségben) közük volt az elmúlt húsz év több megoldatlan bűncselekményéhez. Bár a rendőrség eddig nem nyilatkozott az ügyben, a kiszivárgott hírekből és a gyanúsítottak előzetes letartóztatására tett indítványokból arra lehet következtetni, hogy - eddig - hét ember meggyilkolásával hozták összefüggésbe őket.

Portikék számlájára írták az Aranykéz utcai robbantást, amelynek a célpontja a rendőrség szerint a szintén bűnöző múltú „olajos vállalkozó” Boros Tamás volt, aki a rendőrségen más, illegális olajügyekben érintett vállalkozók sorára tett terhelő vallomást, többek között Portikékra is. Borossal együtt azonban három vétlen járókelő is meghalt a merényletben, amelynek még további húsz súlyos sérültje is volt.

Portik megbízására ölték meg a gyanú szerint 1996-ban Prisztás Józsefet, valamint 1999 tavaszán Seres Zoltánt és olasz üzleti partnerét Tahitótfaluban, a Kisoroszi felé vezető úton.