Nagy port kavart tavaly, amikor megjelentek az első hírek arról, hogy két év letöltendő szabadságvesztést kapott egy rendőr - egy ötezer forintos megvesztegetési ügyben. A román állampolgárságú sofőrnél nem volt forgalmi engedély, az intézkedő rendőr azonban közölte vele, hogy 5000 forintért elnéző lesz vele szemben. Ám néhány perc múlva a kollegái szintén megállították az autóst, aki elmondta nekik, hogy nemrég már fizetett a munkatársuknak.

A Debreceni Ítélőtábla elnökhelyettese, Balla Lajos a Hírszerző érdeklődésére azt mondta, hogy bár a közvélemény szerint gyakoriak a korrupciós ügyek, az ítélőtáblán az elmúlt 5 évben mintegy 1000 ügyből csupán 68 volt vesztegetéssel, illetve 19 hivatali visszaéléssel kapcsolatos. Természetesen a nem lebukással végződő, rejtve maradt esetek száma jóval magasabb lehet ennél, erre viszont nincsenek konkrét statisztikai adatok.

Ennek ellenére az idei évben is számos rendőröket elmarasztaló ítélet született a Debreceni Ítélőtáblán (amely illetékessége Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékre terjed ki).

Egy májusi ítélet esetében például B. István vádlott 3 év 4 hónap börtönbüntetést kapott, amiért egy Ukrajnából Magyarországra gázolajat szállító ukrán állampolgár megvesztegette segítségéért cserébe. A külföldi férfi évekig biztonságosan folytathatta a csempészést, ezért csupán körülbelül 900 ezer forintot kellett kifizetnie a rendőröknek, akik semmilyen módon nem intézkedtek ellene. A bíróság a börtönbüntetésen felül 884 ezer forint vagyonelkobzást rendelt el, tehát szinte az összes nyereségét be kellett fizetnie.

Egy szintén májusban véget ért esetben a rendőrként dolgozó vádlott egy gyorshajtón próbált nyerészkedni. A sofőrt bemérte a traffipaxos autó, majd az egyik rendőrrel később négyszemközt megbeszélték, hogy a 90 ezer forintos büntetés helyett 45 ezer forint kenőpénzzel megúszhatja az esetet.

Az autós a helyszínen 15 ezer forintot tudott kifizetni, a maradék összeg átadására egy későbbi időpontot beszéltek meg, ám a találkozó előtt a férfi feljelentette a rendőrt a Nyomozó Ügyészségen. A fennmaradó 30 ezer forint átadására már megjelölt bankjegyekkel érkezett, így a Nyomozó Ügyészség könnyűszerrel lebuktatta a rendőrt. A vádlott 2 év börtönbüntetést kapott, valamint a megszerzett pénzre (15 ezer forintot) ugyanennyi értékű vagyonelkobzást alkalmazott a bíróság.

Az ügyész, aki felújíttat

A Fehérgyarmati Városi Ügyészség vezető ügyészét négyrendbeli vesztegetés bűntettében találták bűnösnek, ezért a bíróság 6 év börtönbüntetést, ügyészi foglalkozástól végleges hatályú eltiltást, valamint 181 000 forint vagyonelkobzást rendelt el. A férfi először egy ingatlant próbált egy vádlottnak enyhébb büntetés ígéretéért cserében értékesíteni. A vádlott 100 000 forintot ki is fizetett az ügyésznek.

Egy másik esetben az ügyésznek köszönhetően egy ittas vezetésen kapott sofőrre csak pénzbüntetést szabtak ki, de a járművezetéstől eltiltást már nem indítványozta az ügyészség. A hálás vezető már másnap megjelent az ügyész házánál, ahol körülbelül 30 000 forint értékben végzett el kisebb-nagyobb épületjavítási munkát. Hasonló eset történt egy másik ittas vezetővel is, itt a szabályszegő körülbelül 6000 forint értékű feldolgozott birkahúsnak köszönhetően szintén csak pénzbírságot kapott.

Az ügyésznek a házfelújítási munka nem volt elég, egy negyedik vádlottat arra kért, "szerezzen" neki lambériát. Ez meg is történt - 45 000 forint értékben.

Szex és vádirat

A legpikánsabb eset mindenképpen Varga Gergely ügyészségi szóvivőjéé, akit első fokon hat év börtönbüntetésre ítélt a Fővárosi Bíróság vesztegetés, befolyással való üzérkedés, hivatali visszaélés, bűnpártolás és csalás miatt. A 31 éves Varga Gergelyt emellett hat évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és 200 ezer forint vagyonelkobzást is elrendeltek vele szemben. A volt ügyészségi szóvivő az ítélet kihirdetése előtt, az utolsó szó jogán zokogva kért bocsánatot egykori munkatársaitól. Varga esetének pikantériáját az adta, hogy anyagi előnyök mellett szexuális szolgáltatást is elfogadott ellenszolgáltatásként.

Dr. Balla Lajos elmondása szerint a bírói gyakorlat az elmúlt 3-4 évben lett jóval szigorúbb a vesztegetéses bűncselekmények elkövetőivel szemben, de ennek a hatása hosszabb idő után érvényesül, körülbelül 1-2 év múlva lesz érzékelhető. Pedig törvénymódosítás is történt a vesztegetéses bűncselekmények visszaszorítása érdekében, így például belekerült a törvénybe, hogy már az ígért vagyoni előnyt is el kell kobozni - tehát nincs rá szükség, hogy a szóban forgó összeg átadásra kerüljön.

Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi időben született bírósági indoklásoknál szinte kivétel nélkül találkozhatunk az alábbi kitétellel: "súlyosbító körülményként értékelte [a bíróság] a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát", vagyis szinte minden, hatósági személyek ellen vesztegetési ügyben indult eljárásban született ítélet jellemzője a generális prevenció hangsúlyozása.

A vesztegetés

Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

A hivatali visszaélés

Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével visszaél, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.