Az év első felében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) különböző jogsértések miatt összesen 121 céget vont eljárás alá, és ötven ügyet bírált el. A hat hónap alatt kiszabott bírságok összege meghaladta az 1,631 milliárd forintot, ami megközelítően kétszerese az előző év azonos időszakához képest - tájékoztat a feketelista.hu portál. A hivatalnál idén új bírságolási útmutatót vezettek be, azzal a nem titkolt céllal, hogy „teret biztosítsanak a versenyt romboló kartellek elrettentő erejű bírságolása előtt”. Az útmutató pontosan meghatározza a bírságolás alapelveit és a menetét.

A korábbiakhoz képest a leglényegesebb változás az, hogy kartellügyekben a legsúlyosabb esetben a bírság jelentősen emelkedett. Ugyanis már nem a jogsértéssel érintett forgalom 10 százaléka (mint korábban), hanem ennek háromszorosa lehet. A GVH júliusban tovább erősített: módosította és egyben kiszélesítette együttműködési megállapodását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF). Eszerint közösen lépnek fel különösen a megtévesztő reklámok ellen, illetve a pénzügyi piacon a fogyasztók védelme érdekében.

Új eszközt jelenthet a kartellezés felderítésében az informátori díj, amit az kaphat, aki nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltat az érintett ügy felderítéséhez. A díj összege a kartellezésért kiszabott bírság 1 százaléka, de legfeljebb 50 millió forint. Bizonyos esetekben garantálják a bejelentő anonimitását és az ügy zárt adatkezelését is. A GVH a felderítés eszközeinek további bővítését tervezi, ám ezekről részletesebb információval nem szolgálhat. A hivatal tapasztalata szerint az úgynevezett engedékenységi politika (amikor a felderítéshez hozzájáruló cég a büntetés alól mentességet kaphat), valamint az informátori díj a bevezetése óta egyre hatékonyabban működik.

A hivatal tíz kartellt vizsgált az idén, abból egyet zárt le eddig. Az eredmény: az úgynevezett vasúti kartell három résztvevőjére (GYSEV Zrt., a MÁV Zrt. és Rail Cargo Hungaria Zrt.) összesen 1,250 milliárd forint bírságot szabtak ki. A bűnük az volt, hogy a versenyszabályokat megsértve felosztották az árufuvarozási piacot és egyeztették a díjaikat. Folyamatban van még a bankok ügye: hat banknál és egy lakástakarék-pénztárnál tartott házkutatást a GVH, mert gyanúja szerint a pénzintézetek összebeszéltek, amikor nagyjából egy időben megemelték a forinthitelek kamatát, hogy így lehetetlenítsék el a devizahitelek végtörlesztését.

A közfelfogás a kartellezés alatt általában a nagy erejű cégek sokmilliárdos „összesküvését” feltételezi, holott a kevésbé látványos ágazatokban sem ritka ez a jelenség. A betongyártók például éveken keresztül egyeztették áraikat, és felosztották egymás között a piacot. Több vegyszeres szúnyogirtó cég ellen indult eljárás hasonló gyanúval. A zöldség és a gyümölcs közbeszerzési eljárásokon több vállalkozás feltételezhetően versenykorlátozó megállapodásokat kötött.

Malomipari cégeket azért vizsgálnak, mert gyanítható, hogy több közbeszerzésnél előzetesen megállapodtak az árakról, valamint a várható nyertesek személyéről. Piacvezető kontaktlencse-forgalmazó vállalkozások azzal keltették fel a versenyhivatal érdeklődését, hogy rejtett információs rendszert működtettek, és negyedévente egyeztették egymással az üzleti adatokat. Fogyasztók megtévesztése, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt kellett felelősségre vonni és bírságolni társkereső szolgáltatást végző cégeket.