Befagyasztották a vörösiszap-katasztrófa áldozatait támogató állami kármentő alap kifizetéseit, a pénz nagy részét átmenetileg lekötötték.
„Ez az ügy nem úgy lesz elintézve, ahogy általában eddig szokás volt” - mondta Orbán Viktor az ajkai térséget sújtó iszapkatasztrófa után tartott sajtótájékoztatóján. A kormány nem sokkal később létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, amelynek hirdetése, az adományokat fogadó számlaszámokkal, még mindig látható a fidesz.hu főoldalán.
Most azonban átmeneti időre befagyasztották az alapban eddig összegyűlt csaknem 1,6 milliárd forint kiosztását. A pénzről döntő kármentő bizottság úgy határozott: az összeg 90 százalékát csak az újjáépítés végén, 2011 nyarán osztják szét, mert azt elsősorban a lakhatási feltételek megteremtésére - bútorokra, ingóságokra - kívánják fordítani, ám előbb a károsultak ingatlanhoz juttatásáról kell gondoskodni, ami viszont nem ebből az alapból, hanem teljes egészében állami forrásból valósul meg.
Segélyként a számlára utalt adományokból mintegy 150 millió forintot fizettek ki. A kármentő alapból 1,2 milliárdot lekötöttek, ebből 200 milliót 2011. januárig, egymilliárdot márciusig nem fizetnek ki - írja a Népszabadság.
„Azt reméljük, hogy az így létrejövő pénzalap révén gyorsabban tudunk életet lehelni az elpusztult térségbe; ennek segítségével több támaszt nyújthatunk azoknak, akiket tragédia ért, akik elvesztették otthonukat, és most valahol új életet kell, hogy kezdjenek” - mondta október 9-én a miniszterelnök. Azt azonban, hogy abból kifizetett támogatásokat mire költhetik a károsultak, nem határozták meg, mondván, arról a kármentő bizottság dönt.
Az ajkai térségben élőknek pedig nemcsak házaik pusztulása, hanem ingóságaik odaveszte is tragédia: mindennapi életük fenntartása lehetetlen ruhák, vagyontárgyaik és pénz nélkül - sokuk megélhetése odaveszett, mások rengeteg szabadságot vettek ki, hogy enyhíthessék a károkat. Számukra tehát fontos lenne, hogy minél előbb pénzhez jussanak, de legalábbis arra költhessék, amire szükségük van - és minél gyorsabban.
„Azt látjuk, hogy a közvetlen segítség nem jut el az emberekhez. Nem a kármentő bizottságnak kellene eldöntenie, hogy mikor és mire költik az alap pénzét, hanem az önkormányzatokra bízni, hiszen ők látják, hogy mire van szükség” - mondta Kormos Kata, az MSZP szóvivője.
Hozzátette, úgy vélik, a kormány az edelényi katasztrófához hasonlóan addig foglalkozik a tragédiával, amíg kamerás stábok figyelik őket. Látszatintézkedéseket hoznak egy olyan súlyos helyzetben, amelyben a térségben élőknek nincs munkájuk, nem tudják eltartani magukat. Körülményeik élhetetlenné váltak, valódi segítséget azonban nem kaptak.
Korábban Tóth József XIII. kerületi polgármester készpénzadományt adott át a kolontári önkormányzatnak, kikerülve, hogy a segítségül szánt összeg a bürokrácia süllyesztőjében elfolyjon. Pénteken pedig a devecseri önkormányzattal korábban egyeztetett segélyszállítmányt küldik el a település lakosainak, akiknek igényeit előre felmérték - ők elsősorban tartós ételt és tisztítószereket kértek. Mindkét polgármester fideszes, ám a szóvivő hangsúlyozta: nem ez számít, hanem hogy a segítség eljusson az emberekhez.
Jávor Benedek, az LMP országgyűlési képviselője közleményt adott ki az ügyben. „Kolontár-Devecser térségében egyre aggasztóbb irányt vesz a kárenyhítés: a kormány - saját ígéretével és a helyiek kéréseivel szembemenve - 10 éves elidegenítési tilalmat erőltet a házuk helyreállítását vagy újjáépítését kérőkre, a kármentő alapot pedig továbbra is zárva tartja. Közben az ország lakossága által felajánlott adományok szétosztását is tisztázatlanságok kísérik, a károsultak körében pedig állandósult az információhiány és a kiszolgáltatottság” - írja állásfoglalásában.
Megjegyezte, amikor a vörösiszap-katasztrófa károsultjai tüntetést szerveztek a kártalanítás miatt, a kormány illetékesei - Pintér Sándor belügyminiszter és Bakondi György kormánybiztos — „a botrány elkerülése érdekében nem fukarkodtak ígéretekkel”, ezért a demonstráció el is maradt.
Jávor kiemeli, a kormány többek közt a lakosság teljes anyagi veszteségének megtérítését ígérte. Az ingóságok utáni kártérítés egyetlen anyagi forrása továbbra is csak a kármentő alap lehetne, ám azt zárva tartják… |