Az ítéleti tényállás szerint 2014. július 4-én, 11 óra körül, a debreceni Hatvan utca és a Déri tér közötti közterületen lévő két ember feltartóztatott egy ott sétáló nőt, majd egyikük egy éles, hegyes eszközzel elvágta a ruháját, közben magát a sértettet is több helyen megvágta, társa pedig elvette a nála lévő borítékot és mobiltelefont. Eközben az elsőrendű vádlott a beszerzett adatok szerint az otthonában tartózkodott, míg a másodrendű vádlott az édesanyjával vásárolt.

A bírói tanács elnöke az ítélet szóbeli indokolásában elmondta, hogy a bíróság részletesen megvizsgálta az eljárás során beszerzett, valamennyi bizonyítékot, illetve vizsgálta a vádlottak és a sértett szavahihetőségét is. Az elsőrendű vádlott az eljárás során végig következetesen tagadta a bűncselekmény elkövetését, és együttműködött a hatóságokkal; vádlott-társa ugyan ellentmondó nyilatkozatokat tett az eljárás során, és a kezdeti tagadás után, több hónapos előzetes letartóztatás után beismerő vallomást tett, hogy ennek fejében letartóztatását a hatóságok megszüntessék, a nyomozati szakban tett vallomását azonban a bíróság előtt visszavonta.

Időközben a sértett szavahihetősége is megdőlt, mert kiderült, hogy a környéken működő kamerák felvételein egyáltalán nem is látható, holott előadása szerint kétszer is elhaladt ezen az útszakaszon. A bíróság számos más tényező miatt is úgy ítélte meg, hogy nem nyert bizonyítást az, hogy a sértett sérelmére a bűncselekményeket minden kétséget kizáróan a vádlottak követték el.

A Debreceni Járásbíróság ítélete nem jogerős, mert az ügyész fellebbezést jelentett be bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében.