- Biztos, hogy segíteni fognak, csak azt nem tudjuk, hogy ki. Nem ülnek le velünk komolyan tárgyalni, vagy ha leülnek, olyan irreális összegeket kínálnak kárpótlásul a házainkra, amit nem tudunk elfogadni — mondta az atv.hu tudósítójának egy devecseri férfi. Példaként említette a szintén Devecserben élő szülei 120 négyzetméteres, hőszigetelt, új tetős házát, melyért mindössze 11 millió forintot adna az állam, noha az épület egy 1500 négyzetméteres telken áll, és melléképületek, fúrt kút, megélhetést adó zöldség-és gyümölcskert tartozott hozzá. Az október 4-i vörösiszap katasztrófa során lezúduló több mint egy méter magas lúgos áradt lakhatatlanná tette az épületet, ami már csak a bontásra vár.

Hasonló problémákról számoltak be lapunknak más devecseri polgárok is, ám többnyire nevük elhallgatását kérték. Egyikük például 500 ezer forintot kapott az ingóságaiban keletkezett károk pótlására. Az összeget irreálisan alacsonynak tartja, hiszen az ár elvitte és totálkárossá tette autóját, utánfutóját, teljesen tönkre mentek kerti gépei, műhelye, a télire felhalmozott tüzelő, a pincében tárolt alma, burgonya.

Nem csak csórók laktak a környéken

- Én és a családon, mint sok más devecseri, a tragédia óta a kármentésben dolgozunk, segélyért folyamodni nem volt időnk, és nem is nagyon szoktunk hozzá — mondta egy másik férfi, aki egyébként három embert mentett ki az áradatból. Azt is hangsúlyozta, senki ne higgye, hogy az elöntött részeken „csupa csóró ember élt”.

A segélyekkel kapcsolatban több kárvallott azt mondta, úgy érzik, a segélyszervezeteknek átutalt pénz jelentős része nem jut el a károsultakhoz. - Bátran állíthatom, hogy az adományoknak jó, ha a 10 százaléka landol a károsultaknál — vélekedett egy nő.

A helyszínen felhalmozott adományok egy része viszont csalók martalékává válik. A megszólított devecseriek egybehangzóan állították, hogy a zűrzavart kihasználva ismeretlenek mikrobuszokkal szállítottak el a zsákokban felhalmozott ruhákból és egyéb adományokból.   

Kik pihentek a hotelben?

Egyikük azt is tudni véli, hogy abba a sümegi szállodába, melynek jószándékú tulajdonosa ingyenes vendéglátás ígért az iszapkárosultaknak, kizárólag olyan devecseriek utaztak el, akiket semmilyen kár nem ért. (Az ötezer lakosú falunak körülbelül 260 házát tette lakhatatlanná az áradat, a magasabban fekvő ingatlanok sértetlenek maradtak.)

A csalók mellett a fosztogatók is próbálnak hasznot húzni a devecseriek tragédiájából. A lakhatatlanná vált, üresen álló, de még le nem dózerolt épületekre rendőrök vigyáznak, csak a tulajdonosokat engedik be. Kérdésünkre az egyik rendőr megerősítette, hogy a bűnözők miatt kellett lezárni az érintett utcákat. A fosztogatások gyakoriságáról a rendőr csak annyit mondott: „akad”.

A lassan haladó kárpótlási tárgyalások, az információhiány és a fentebb említett jelenségek miatt a károsultak elkeseredése egyre nő: a múlt péntekre tüntetést is szerveztek, ám végül elhalasztották a demonstrációt. Ugyanakkor felhívást intéztek Orbán Viktorhoz: egy hetet adtak a miniszterelnöknek, hogy látogasson el Devecserbe, máskülönben megtartják a tüntetést.