A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetség (FRDÉSZ) szervezésében tartott egész hetes demonstráció-sorozatban a vámosok és a katonák után csütörtökön a börtönőrök tüntettek, pénteken a tűzoltók vonulnak ki a Kossuth térre, szombaton pedig az összes dolgozó és szakszervezet együtt vonul a Hősök teréről a Parlament elé.
A rendészeti dolgozók elfogadható életpályamodellt, tisztességes béreket, korszerű védő- és munkaeszközöket, fizetett túlórát, és illetményemelést követelnek. A Széll Kálmán-tervet bírálják, féltik nyugdíjukat, és a nyugdíjkorhatár emelése miatt aggódnak.
A börtönőrök a követeléseket kiegészítették néhány ponttal: a fogvatartottakkal foglalkozók kiemelt bérezését, a tisztek őrzési pótlékát követelik. Ezen felül támogatást szeretnének sportolási lehetőséghez, rekreációhoz, és a korkedvezményes nyugdíj mellett továbbra is kiemelt nyugdíjat követelnek azoknak, akik a rabokkal érintkeznek.
A demonstráción egy 40 éves törzszászlós panaszlevelét olvasták fel, melyből kiderül, azért ment erre a pályára, mert az kiemelt fizetéssel, és sok szabadidővel kecsegtetett. Hamar kiderült azonban, hogy a szabadidő, ha van is, kiszámíthatatlan, de ez még nem volt gond. Fiatalon lelkes volt, és szerette a munkáját, nem bánta a túlórát, nem bánta, hogy sokszor az ünnepeken is dolgozott. Ez akkor kezdett problémává válni, mikor családja lett, ráadásul megélhetési gondok is ekkor jelentkeztek, a családot el kell tartani, és már a fizetés sem kiemelt. A levél írója összehasonlította helyzetét a fogvatartottakéval, és arra jutott, hogy a raboknak van ideje és lehetősége testük karbantartására, míg neki nincs, a raboknak mindig jut meleg étel, neki és családjának nem.
A felsorolt problémákra a börtönőrök kis performanszokkal hívták fel a figyelmet. Először egy a fejét guillotine-ba tartó egyenruhás bábut állítottak a színpadra. Egy másik bábut, ami infúzióra volt kötve, kerekesszékben tologattak, nyakában egy tábla: „62 évesen szolgálatra jelentkezem”. Majd több tucat váll-lapot mutattak, melyek olyan kollégáiké voltak, akik nem érték meg a nyugdíjas kort, még a korkedvezményest sem.
|