Néhány száz beköltöztetett cigány tízezrek életét keseríti meg. A csalással lakáshoz juttatott, általában írástudatlan lények nem ismerik az együttélés szabályait és néhány év alatt teljesen lepusztították a lakókörnyezetüket. Gyakran belevizelnek a postaládákba, ami messze meghaladja a jóérzésű emberek ingerküszöbét. A régi lakók menekülnének, de a lakásaik egyrészt elértéktelenedtek, másrészt eladhatatlanná váltak.

A csalássorozatban több száz gyanúsított van, a számítások szerint a „közvetítők” lakásonként 500-600 ezer forintot tettek zsebre egy fészekrakó-ügy után. A társasházak tartozása milliókra rúg az elmaradó közös költség és a közüzemi díjak miatt. Vannak olyan - korábban tisztességesen fizető - lakók, akik az ingyenélést látva egy forintot nem hajlandóak befizetni, amíg nem rendeződnek a dolgok - tudta meg a stáb a félve nyilatkozó lakóktól.

Magától költözött ki egy „fészekrakó”

„Örömmel láttuk, hogy az egyik fészekrakós család kiköltözik a lakásából” - újságolta az Észak-Magyarországnak az egyik avasi lakó a Középszer 86. szám alól. Ez az a bérház, ahol a problémás cigányok visszaköltözését megpróbálták megakadályozni az ott lakók. Tavasszal ugyanis kiköltöztek az úgynevezett fészekrakósok, de a tél, a hideg közeledtével visszatértek. Illetve néhányan csak próbáltak volna.

Az ott élő családok többsége ugyanis nem örült annak, hogy az együttélés szabályait betartani nem tudó semmirekellők visszaköltöznének a lépcsőházukba. Ezen nem csodálkozott a stáb, miután ősszel az egyik - akkor még elhagyott — „otthonba” bekukucskálhattak az ajtórésen keresztül. Nem véletlen az otthonnál az idézőjel, hiszen bent mindenhol csótányt, felszedett padlószőnyeget, ürüléket, koszos búrotokat, és tavasz óta ott rohadó ételmaradékot láttak. A kiáramló bűzről nem beszélve.

Ezek után nem csoda, ha az egyik ott élő boldogan kereste fel a lapot azzal, hogy a napokban arra lett figyelmes, hogy az egyik problémás család kiköltözik lakásából. Először nem akart hinni a szemének és attól is félt, hogy a helyükre más, ugyanilyen lakók érkeznek majd. „Szerencsére eddig nem történt ilyen” - tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy meglátva a költözést, megkérdezte őket, hogy miért mennek el. A válaszuk az volt: nem várják meg, míg kiköltöztetik őket. De hogy miért tartanak ettől, arra nem tudtak válaszolni. Szerinte tetemes tartozásuk miatt kellett elhagyniuk a lakást, ami ezáltal visszaszállt a bankra.

Arról is beszélt, hogy korábban már minden fórumon próbáltak segítséget kérni, legutóbb pedig az avasi gyermekjóléti szolgálathoz fordultak. Már csak azért is, mert rossz volt nézni, hogy ezek a cigány családok - több ilyen is van abban a lépcsőházban - milyen körülmények között tartják gyermekeiket.

A hölgy, aki ezeket az információkat megosztotta az újsággal, úgy véli, hogy a két avasi önkormányzati képviselő, Földesi Norbert és Varga Gergő is sokat segítettek nekik, hiszen többször jártak a helyszínen és fórumot is szerveztek a fészekrakó-ügy kapcsán. A képviselők most pedig vállalták, hogy az elhagyott lakást kifertőtleníttetik.

„Együttműködésre nem hajlandó emberek”

A kiköltözésről, illetve arról, hogy az önkormányzat mit tud tenni a fészekrakó-üggyel, a hivatal is nyilatkozott. Dobos Tímea, a városháza szóvivője elmondta: „A hivatal hatósági osztálya, az ÁNTSZ, a közterület- felügyelet és a rendőrség január végétől szinte hetente bekopogtat azokhoz a családokhoz, akik életvitelük miatt, már korábban is a hatóság látókörébe kerültek. Ezt egyfajta visszatartó erőnek szánják. A folyamatos ellenőrzésekre, szigorú helyszíni intézkedésekre illetve a szabálysértési eljárások gyorsított lefolytatására helyezzük a hangsúlyt.”

Azok ellen, akik bűncselekmény útján jutottak lakáshoz, a bíróságon büntetőeljárás van folyamatban. „A leggyorsabb eredmény a hátralékbehajtás intenzitásának növelésén keresztül várható, legfőként a bankoktól, a közüzemi szolgáltatóktól illetve a társasházaktól. A Miskolc Holding cégeit a polgármester utasította, hogy gyorsítsák meg a behajtást.”

„A bankok, a törlesztőrészletek elmaradása miatt, árverést kérnek az ingatlanokra. Ezek végrehajtására április 15-ig, a kilakoltatási moratórium miatt, nem kerül sor, ezt követően lehet számolni az eljárások megindulásával. A közüzemi szolgáltatók hasonlóan járhatnak el. A fészekrakók ügyével összefüggésben a Mihő Kft. kezdeményezhetné a legtöbb eljárást, hiszen milliós nagyságrendű kintlévőségei vannak.”

A szóvivő arról is beszélt, hogy meg kell vizsgálni ezen személyek szociális segélyezési helyzetét. A mai segélyezési rendszer ugyanis nem teszi lehetővé, hogy az együttműködésre nem hajlandó emberek közpénzekből történő juttatásait, vagy annak egy részét a köztartozások kiegyenlítésére lehessen fordítani.

Ez csak egy részeredmény

Földesi Norbert és Varga Gergő önkormányzati képviselők is sikernek értékelik az első kiköltözést. Szerintük ez annak is köszönhető, hogy ők folyamatosan foglalkoztak az üggyel, a lakók panaszaival és lakossági fórumokon próbáltak megoldást találni, így az érintett családok érezték, hogy büntetlenül nem folytathatják tovább azt az életformát, amit korábban megszoktak. Azt azonban sajnálják a képviselők, hogy az önkormányzat ebben az ügyben nem működik együtt velük, mert úgy jobb eredményeket lehetne elérni. Ez ugyanis csupán részeredmény. Jogszabály változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy a probléma véglegesen megoldódjon.