Ez az eset is magán hordozta Bogdán kézjegyét. A kegyetlenséget, az irgalmat nem ismerő gátlástalanságot. Bár a gyalázatos bűncselekmény 1987-ben történt, a helyiek máig jól emlékeznek rá.

- Egy holland házaspár biciklitúrán vett részt egy társasággal, Pécsre akartak eljutni - idézte fel a szörnyű eseményeket egy névtelenséget kérő szentbalázsi asszony. - A szentbalázsi tetőre kaptattak fel, és a fiatalasszony nem bírta a tempót, lemaradt a csapattól. Akkor kapta el őt Bogdán és két haverja. Brutálisan összeverték, majd megerőszakolták. A férje jött vissza érte, hallotta a sikoltásokat, tetten érte a gazembereket, akik elmenekültek. Jó pár évre lecsukták Bogdánékat, az egyik társa hét év múlva szabadult, azóta is itt él a községben - mesélte az asszony.

A környéken azt is tudni vélik: Bogdán élete gyermekkorában siklott vakvágányra.

- A családja sántosi, öt testvére van - mondta egy másik helybéli. - Az apját nem ismertük, az anyja iszákos volt, gyakran fetrengett az árokban.

A gyerekeket nem is nevelte. Ennek ellenére Bogdán testvérei valamennyien becsületes emberek. Nem is nagyon nyitottak ajtót Józsinak, szégyellték, hogy börtöntöltelék vált belőle. Meg az is lehet, hogy féltek tőle, hiszen agresszív, könnyen dühbe guruló alak.

Privát Kopó: Indokolja-e bármi is az ilyen féregnek az élethez való jogát? A válasz egyértelmű: nem.