- Székesfehérváron, egy József utcai konténerben találtak halott újszülöttet 1998. október 1-jén - emlékszik vissza Papi Koppány őrnagy, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának főnyomozója. - A lánycsecsemő holtteste ágyneműbe és reklámszatyorba volt bugyolálva, szájába gyerekzoknit tömtek. Kollégáim kiterjedt adatgyűjtést folytattak, tucatszám hallgattak meg tanúkat, a lakosság segítségét kérve az ágyneműt több médiumban bemutatták. Voltak fogódzók a felderítésben. Az ágyneműben talált állatszőr alapján azt feltételeztük, hogy az elkövető házi kedvencet tart, az áldozat szájában talált gyerekzokni arra engedett következtetni, hogy kisgyermeket nevel - ennek ellenére kétséget kizáróan nem sikerült azonosítani az elkövetőt. Képbe került gyanúsítottként egy, a holttest megtalálásának közelében lakó fiatal nő, akiről a környezetében élők elmondták, hogy az eset időpontjában megváltoztak a szokásai, nem beszélgetett azokkal, akikkel korábban megtette, kutyája sétáltatása közben furcsán összefogta magán a kabátját, és mintha alkatában is változás állt volna be, őt azonban egy - nem a rendőrség által elrendelt - nőgyógyászati vizsgálat tisztázta.

A zsaruk fél év után kénytelenek voltak lezárni a nyomozást, azonban tovább foglalkoztatta őket a megoldatlan eset. Amint lehetőségük nyílt rá, új teóriákat állítottak fel, újabb szakértői véleményeket kértek az üggyel kapcsolatban. Kiderült, csak egy célirányosan a közelmúltbéli terhességre irányuló nőgyógyászati vizsgálat állapíthatta volna meg egyértelműen, hogy a nyomozók látókörébe került nő szült-e a csecsemő megtalálása előtti időszakban. A zsaruk rendelkezésére állt DNS-minta a feltételezett anyától, és ezt össze akarták vetni az első számú gyanúsított genetikai struktúrájával.

- Kollégáimmal október 1-jén felkerestük B. Katalint (34), és tájékoztattuk, milyen ügyben szeretnénk kihallgatni - mondja Győrfi Emese őrnagy, a főkapitányság vizsgálati osztályának helyettes vezetője. - A fiatalasszony nem lepődött meg, nem kérdezett, beletörődő, együttműködő volt, viselkedése arra utalt, tudja, a játszma véget ért. Pár szóval vázoltam neki, hogy az egyre fejlődő technikai módszerekkel mind közelebb kerültünk a 17 évvel ezelőtti eset felgöngyölítéséhez. Megkérdeztem tőle, el akar-e mondani valamit. „Mit kaphatok én ezért?” - kérdezett vissza, majd részben beismerő vallomást tett. Elmondása szerint a baba születésekor nagyon megijedt, rossz döntést hozott, megbánta tettét, és azóta várta, hogy mikor derül ki sötét bűne. Akadnak még tisztázandó részletek az üggyel kapcsolatban: a nő vallomása nem minden ponton egyezik a szakértői véleményekkel alátámasztott megállapításainkkal. A székesfehérvári asszonyt emberölés bűntettével gyanúsítottuk meg, szabadlábon védekezik.