A két, összesen mintegy 150 oldalas vádirat lényege szerint V. László egy 16 cégből álló olyan, többnyire belvárosi éttermeket, a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyeket, diszkókat, night clubokat működtető cégcsoportban volt érdekelt, amelynek nem volt ugyan közvetlen tulajdonosa, de azt az általa megbízott családtagok és ismerősök segítségével a háttérből irányította.

Az ügyészség szerint Vizoviczki László 2010 és 2012 között négy cég bevételét bűnszervezetben, társai segítségével eltitkolta az adóhatóság elől oly módon, hogy a bevételt vagy annak egy részét nem ütötték be a pénztárgépbe.

A költségvetés megkárosítását a vádhatóság részben a házkutatás során lefoglalt úgynevezett feketekönyveléssel kívánta bizonyítani, amely tartalmazta az egyes üzletek tényleges bevételeit: ezek nagyobbak voltak, mint az adóhatóságnak benyújtott könyvelésben feltüntetett bevételek.

A be nem fizetett általános forgalmi adó mértéke a vádbeli időszakban a négy cégnél elérte az egymilliárd forintot.

Az ügyész két és fél éve, az első tárgyaláson a vád ismertetésekor a többi között arról beszélt: Vizoviczki az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismertté a budapesti éjszakában, majd vendéglátóipari tevékenységbe fogott. Ügyvédi segítséggel több tucat cégből álló gazdasági szervezetet hozott létre, és jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság, illetve az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatóságok dolgozóival is.

A korrupt rendőrök feladata az volt, hogy a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, vagy ha mégis, akkor azokról előre értesítsék megbízójukat.

Továbbá igyekeztek elérni, hogy legyenek ellenőrzések, igazoltatások a konkurens szórakozóhelyeken, esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. A korrupt rendőrök dolga volt az is, hogy megpróbálják lebeszélni a feljelentésről a megkárosított külföldi vendégeket, vagy ha ez nem sikerült, a feljelentést eltüntették - mondta az ügyész 2014 őszén a vád ismertetésekor.

Ugyanakkor a vádlottak perbeli védekezésükben a többi közt arról beszéltek: a vádbeli egymilliárd forint jogcíme borravaló volt, amelyet szerintük nem kellett bevallaniuk az adóhatóságnak, ezért vagyoni hátrány nem érhette a költségvetést.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2014 nyarán emelt vádat, a Fővárosi Törvényszék 2014 őszén kezdte el tárgyalni az ügyet, és azóta mintegy 70 tárgyalást tartott, ahol meghallgatott mintegy 150 tanút és több szakértőt.

A nyomozó hatóság zár alá vétellel összesen több mint 500 millió forintnyi forint és valuta mellett több ingatlan és gazdasági társaságban lévő tulajdoni hányad lefoglalásával biztosította az egymilliárd forintos vagyoni hátrány megtérülését.

A korrupcióval vádolt rendőröket egy másik eljárásban vonják felelősségre.