A Kúria ítéletében leszögezte, hogy hálapénznek csak az minősül, amit a beteg elégedettsége kifejezéseként a kezelés után, önként ad, abban az esetben nem lehet bűncselekményről beszélni. Ezek a magyar társadalomban hosszú ideje kialakult szokások. Az e fajta hálapénznek csupán munkajogi következményei lehetnek, például fegyelmi eljárás, ha az adott intézmény vezetője a munka törvénykönyve szerinti hozzájárulást nem adta meg, továbbá az így kapott pénz az adótörvények szerint adóköteles jövedelemnek számít, de nem bűncselekmény. A jelen eljárásban bűncselekménynek minősített esetekben azonban az államilag finanszírozott egészségügyi ellátást megelőző célozgatást, vagy nyomatékos kérést követően adtak pénzt a kezeltek - mutatott rá a tanácselnök szóbeli indoklásában. A tényállás szerint a vádlottak volt, amikor kérdés nélkül jelezték a kezelteknek, hogy hány dolgozónak konkrétan milyen összeggel szokás, illik megköszönni az ellátást. Tanúk korábban elmondták, hogy ezt a jelzést nyomatékos kérésként értelmezték. „Hálára kötelezni senkit nem lehet, és a hálának tarifája sincs” - szögezte le a Kúria. Az ügyben közérdekű bejelentésre indult nyomozás. A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője azzal követett el vesztegetést, hogy pénzt kért kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között, legalább húsz esetben. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, többnyire úgy nyilatkoztak, hogy pénzt sosem kértek és nem is fogadtak el. Ugyanakkor az eljárás adatai szerint műtősfiúk, szülésznők, nőgyógyászok kaptak 2 ezer és 60-80 ezer forint közötti összegeket az ellátottaktól. Az eljárásban tanúként meghallgatott kismamák és azok családtagjai arról számoltak be, hogy a kezelés során azt mondták nekik: „Ugye, tudja, hogy illik megköszönni a kezelést? Egy epidurális érzéstelenítést ötezer forinttal szoktak megköszönni. Itt egy szülés levezetéséért 60-80 ezer forintot szokás fizetni.” Tavaly márciusban a Fővárosi Törvényszék tíz szülész-nőgyógyászt ítélt el első fokon egyenként kétmillió forint körüli pénzbüntetésre, egy szülésznő pedig felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Akkor a bíró szóbeli indoklásában kiemelte: a tanúvallomások meggyőzően bizonyították, hogy konkrét összegeket kértek előre az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért, ami már nem csupán erkölcsileg elítélendő, utólag, önként nyújtott hálapénz, hanem bűncselekmény. Több tanú azt mondta, magától nem adott volna, de úgy érezte, nincs választása, szinte utasították a pénz átadására. A büntetőügy fellebbezések folytán másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol a vádlottak egy részét felmentették, más részüknek enyhítették a büntetését. A másodfokú ítélet részben jogerőre emelkedett, hét vádlott ügyében azonban a Kúrián folytatódott harmadfokon az ügy. Egy hete az ügyész a Kúriától bűnösség kimondását és büntetés kiszabását kérte, miután álláspontja szerint az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért a vádlottak burkoltan vagy nyíltan, de pénzt vártak el az ellátottaktól. Ez nem hálapénz - szögezte le az ügyész. Ugyanakkor a védők felmentést kértek és a többi között azzal érveltek: a vádlottak csupán arról adtak tájékoztatást, hogy ott ki milyen ellátás után milyen ajándékot szokott kapni. Válaszoltak, amikor megkérdezték tőlük, hogy mennyit szokás adni. Az egyik védő szóvá tette, hogy egy másik ügyben, ahol az eljárás adatai szerint ügyészségi fogalmazók vásároltak nyelvvizsgát, a vádhatóság megelégedett a vádhalasztással. Mások szerint nem lehet eltekinteni a társadalmi környezettől, a társadalom nagy része ugyanis hallgatólagosan tudomásul veszi az évtizedek óta alacsony orvosi fizetések ilyen jellegű kiegészítésének gyakorlatát.