A hírt Szabó Zita őrnagy, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője is megerősítette, miként azt is, hogy az ügy iratait vádemelési javaslattal küldik meg az ügyészségnek.

Válaszából kiderült: a gyanúsítottak száma 301, ebből 19 az úgynevezett „szervező”. A vádemelési javaslatban összesen 178 rendbeli csalás, 182 rendbeli közokirat hamisítás, 12 rendbeli hivatali visszaélés, 17 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és 8 rendbeli okirattal való visszaélés gyanúját fogalmazta meg a nyomozóhatóság, és az összes kárérték 315 millió forintra rúg.

A nyomozás annak idején a Magyar Államkincstár (MÁK) feljelentése nyomán indult. Megkérdeztük az Államkincstárt arról, hogy mi lesz a szóban forgó ingatlanoknak és igénylőknek a sorsa, különös tekintettel arra, hogy a jogtalanul igényelt támogatási összegek nagy része a szervezőkhöz került.
Az Államkincstárnál majd azt követően döntenek az egyes „visszakövetelési” eljárások megindításáról, ha a nyomozóhatóság megküldi számukra az ügy iratait - tudtuk meg Kovács József megyei igazgatótól. Már a büntetőeljárásban is lehetősége van azonban a károsult félnek, jelen esetben a Magyar Államnak, hogy úgynevezett polgári jogi igényt nyújtson be, amit természetesen meg is tettek - tette hozzá az igazgató. - Ez a lehetőség azt a célt szolgálja, hogy a sértett kára már a büntetőeljárásban megtérüljön. Ha a bíróság megállapítja, hogy a terheltek bűncselekményt követtek el, akkor a büntetés kiszabása mellett, a kárösszeg megfizetésére is kötelezheti őket. Fontos kiemelni, hogy nemcsak az igénylőket, hanem a szervezőket is fizetésre kötelezheti a bíróság - szögezte le Kovács József.