A kilencvenes évek legendás akasztói nagyvállalkozóját, Stadler Józsefet negyedszer állították bíróság elé gazdasági bűncselekmények vádjával. Most a negyedik, talán az utolsó ítéletére vár. Ártatlannak vallja magát.
A Kecskeméti Törvényszéken folyó büntetőperben Stadlernek költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás vádja ellen kellett védekeznie úgy, hogy még le sem ülte a legutóbbi két ítéletében kiszabott börtönbüntetést.
A mostani büntetőper vádirata szerint az immár különös visszaesőnek számító Stadler 2007 és 2010 között az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok nevében kibocsátott és befogadott valótlan tartalmú számlák felhasználásával, jogtalan haszonszerzés céljából általános forgalmi adót kísérelt meg visszaigényelni, illetve a társaságok adófizetési kötelezettségét csökkentette. Stadler ezzel csaknem 420 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
A sportmecénásként is országszerte ismert juhászból lett nagyvállalkozó ellen először 1995-ben indult büntetőeljárás. Az akkori vád szerint a kilencvenes évek első felében társaival közösen több mint 2 milliárd forint kárt okozott az államnak csalással, adócsalással, jogosulatlanul igénybe vett áfa-visszaigényléssel, illetve exporttámogatással, továbbá a társasági adó fiktív költségszámlák segítségével történő csökkentésével.
Stadlert 1998-ban az első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság 9 év börtönre ítélte, és elrendelte előzetes letartóztatását, azonban egy évvel később a Legfelsőbb Bíróság az ügyet felderítetlennek ítélte illetve eljárási szabálytalanságok miatt hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és új eljárást rendelt el.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróságon megismételt elsőfokú eljárás során újra kimondta Stadler bűnösségét és a korábbinál enyhébb, 5 és fél év börtönbüntetéssel, valamint 2 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta. A fellebbezéseket követően a Legfelsőbb Bíróság 2003 februárjában kihirdetett jogerős ítéletében 4 és fél évre enyhítette Stadler börtönbüntetését. |