A szakember elmondta: a nyomozók titkosszolgálati eszközöket is bevetnek majd a közkasszát megkárosító személyek ellen, s kezdeményezni fogják, hogy az adóhatóság vagyonosodási vizsgálattal szerezze vissza a tettesektől és azok családtagjaitól az illegálisan megszerzett pénzeket. Sors azt ígéri: a cégeltüntetők és az offshore vállalkozással ügyeskedők sem ússzák meg a felelősségre vonást.

- Az Országgyűlés elfogadta az adóhivatal és a vámhatóság összevonásáról szóló törvényjavaslatot, így januártól Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) néven, egységes szervezetben folytatódik a munka. Miként épül majd fel az új hatóság?
- A NAV alapvetően három, egymással azonos szinten elhelyezkedő egységre tagolódik. Az egyik ellátja az adóigazgatási feladatokat, a második elvégzi a vám- és a jövedéki ügyekkel kapcsolatos teendőket, a harmadik — a bűnügyi főigazgatóság — pedig egyebek mellett a közteherviseléssel kapcsolatos bűncselekmények felderítésével foglalkozik majd.

- Ismét létrejön az adóhatóság szervezetében működő, a köznyelvben csak adórendőrségnek nevezett bűnüldöző egység?
- Az adózással kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit az állam mindig is üldözte. Korábban a rendőrség gazdaságvédelmi osztályai látták el ezt a feladatot, 1999 után pedig az APEH bűnügyi igazgatósága. Akkor — ahogy most is — nem adórendőrség jött létre, csupán annyi történt, hogy a közösséget megkárosító pénzügyi bűntetteket az adóhivatal szervezetében működő egység derítette fel. A 1999-es döntés helyességét egyébként utóbb igazolták a bűnügyi statisztikák. A valamivel több mint négyszáz főt foglalkoztató igazgatóság hatékonyan tevékenykedett, az adócsalások száma, a feketegazdaság látványosan visszaszorult.