A 2012. január elsején hatályba lépett Btk. módosítás (2011. évi LXIII. tv.) több új pénzügyi bűncselekménnyel „ajándékozta” meg az adózók (nem mindig elég) népes táborát. A változások közül ezúttal kettőt bontunk ki a költségvetési csalás (Btk. 310.§) és az ehhez kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 310/A.§) szabályainak ismertetésével.
Kezdjük a költségvetési csalás törvényi tényállásának tanulmányozásával, amely a nevéből következően a mindenkori költségvetés vagyoni érdekeit hivatott védeni a vele kapcsolatba kerülőkkel szemben. Így alanya bárki lehet, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettségével, illetve az onnan származó juttatásával kapcsolatban tanúsít megtévesztő magatartást, feltéve, ha ezzel egy vagy több költségvetésnek - akár eshetőleges szándékkal - vagyoni hátrányt okoz.
Azaz, a bűncselekmény megvalósításához nem szükségeltetik eredendő gonoszság, az elkövetőnek nem kell feltétlenül a „közös kassza” romlására törekedni, elegendő belenyugodnia abba, hogy a tilalmazott magatartása révén a költségvetést vagyoni hátrány éri. Ha például egy megtévedt adózó valamely kötelezettsége kérdésében, pusztán a saját örömére sikerrel tévedésbe ejti a NAV-ot, amikor kiszámolja, mit nyert az ügyleten, egyben azt is megállapítja, mennyit vesztett a költségvetés. Ha úgy dönt, vigye kánya és eléggé el nem ítélhető módon elkölti „nyereményét”, legalábbis beletörődik a „közös kalapot” érő veszteségbe. Ez persze „csak” valamennyiünknek rossz, az érintett számára akkor válhat nyűggé, ha mindez elévülési időn belül kiderül.
Tartós jó közérzetünk érdekében fontos lehet ismerni, milyen magatartásokat tilt a törvény. A korábban említett megtévesztő magatartás nem egyebet jelent, mint mást tévedésbe ejteni, tévedésben tartani vagy más elől valós tényt elhallgatni. Nem árt tartózkodni befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény jogtalan igénybe vételétől vagy a költségvetésből származó pénzeszközök jóváhagyott céltól eltérő felhasználásától sem. Ne kerülje el a figyelmünket, hogy a befizetési kötelezettségek alatt nem csak az adók, vámok vagy bírságok, hanem az állammal kötött polgárjogi szerződések kapcsán keletkezett fizetési kötelezettségek is értendők.
A bűnszövetségben (három vagy több személy) és az üzletszerűen történő elkövetés súlyosító körülmény!
Az előző törvényi tényálláshoz kapcsolódik az úgynevezett „vezetői felelősségre” vonatkozó bűncselekmény, melynek elkövetője a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja, vagy dolgozója lehet. Azaz a felső vezetés tagjain túl mindenki, akinek ellenőrzési, felügyeleti joga, kötelezettsége van. A törvényhely meglehetősen szűkszavú, ez és a vezetői felelősség növelésére irányuló erőteljes szándék együttesen vezettek oda, hogy a szabályozás mintha túlzottan is rugalmasra sikeredett volna. A bűncselekmény a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával valósul meg akkor, ha a mulasztás hiányában a gazdálkodó szervezet tagja vagy alkalmazottja által a szervezet érdekében elkövetett költségvetési csalás megakadályozható lett volna.
Költségvetési csalás
Büntető törvénykönyv 310. § (1)
„Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz,
b) az (1) bekezdés szerint minősülő költségvetési csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz,
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.” |