A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) március végén elővette egy tizenöt évvel ezelőtti brókergyilkosság aktáit, mert esély nyílt arra, hogy kiderüljön, kinek állhatott érdekében a London Bróker Rt. volt tulajdonosának a megöletése. A 46 éves Reichardt Ignácot 2000. január 14-én saját terepjárójában, a főváros XXII. kerületében végezte ki egy géppisztolysorozattal egy máig ismeretlen férfi. Az ügyben a BRFK életvédelmi alosztálya nyomozott, de nem sikerült megtalálniuk a tetteseket. Reichardt több szálon kapcsolódott a Buda-Cash Brókerház egyik alapítójához, első elnökéhez, Kovács Tiborhoz, illetve a Budalakk-FIK cégbirodalomhoz.
A Buda-Cash Brókerház Kft-t 1995 áprilisában alapította Kovács Tibor, Tarr István és Pintér Zoltán. A cég jegyzett tőkéje 50 millió forint volt, amely 15 millió forint pénzbeli, és 35 millió forint nem pénzbeli (apport) hozzájárulásból állt. A nem pénzbeli hozzájárulást 2124 db. kárpótlási jegy képezte.
Mintegy öt hónappal korábban, 1994 novemberében tőkeemelést hajtottak végre a Kovács Tibor és Tarr István tulajdonában álló COTA Kft-ben. A tőkeemelést 2124 db. kárpótlási jeggyel hajtották végre, 33 millió 500 ezer Ft. értékben.
A COTA Kft-nél és a Buda-Cash Brókerház Kft-nél felhasznált kárpótlási jegyek sorszáma megegyezett, azaz a két társaságnál ugyanazok a kárpótlási jegyek képezték a nem pénzbeli hozzájárulást. Az ügy érdekessége, hogy a kárpótlási jegyek sorszáma hét számjegyből állt, a COTA Kft-be és a Buda-Cash Brókerházba apportált papírok sorszáma elé azonban odanyomtattak egy nyolcadikat, a kárpótlási jegyek tehát hamisak voltak.
1997-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást indított a hamis kárpótlási jegyek ügyében. A rendőrség kérte a cégbíróságot, hogy a fiktív értékpapírokat tartalmazó apportlistát a COTA Kft. és a Buda-Cash Brókerház vonatkozásában küldje meg a nyomozóhatóságnak. A cégbíróság válaszlevelében arról tájékoztatta a BRFK-t, hogy „a COTA Kft. és a Buda-Cash Brókerház apportlistája eltűnt, nem fellelhető”. A nyomozást - bűncselekmény hiányában - megszűntették.
1997 januárjában a Buda-Cash Brókerház Kft. részvénytársasággá alakult. A cég első elnöke Kovács Tibor lett, az igazgatóságban helyet kapott Tarr István, aki a COTA Kft-ben Kovács tulajdonostársa volt.
1998 márciusában a brókercég 500 millió forinttal emelte az alaptőkéjét. Az Első Hazai Energia-portfólió Rt. (tulajdonosok: Pintér Zoltán és a Reichardt Ignác érdekeltségébe tartozó London Bróker Rt.) 230 millió, az Arago Befektetési Rt. (Leisztinger Tamás vállalkozása) 100 millió, Pintér Zoltán 100 millió, a Sajó-Közmű Kft. pedig 70 millió forint értékben jegyzett részvényeket. A London Bróker Rt. 1996 decemberében szerzett részesedést az Első Hazai Energia-portfólió Rt-ben, így vált 1998 tavaszán közvetett tulajdonosává a Buda-Cash Brókerház Rt-nek.
1998 elején több cikk látott napvilágot a lapokban a Kovács Tibor és üzlettársa, Rózsa Ferenc között a Budalakk-cégcsoportban és a FIK Rt-ben kirobbant háborúról, ezért Kovács 1998. április 30-án távozott a Buda-Cash Brókerház elnöki tisztségéből, de a háttérből még több évig befolyásolta a társaság tevékenységét.
Börtönbarátságból nagy kaszálás
Kovács Tibor és Rózsa Ferenc a tököli fiatalkorúak börtönében kötött barátságot a ’80-as években, ahol gazdasági bűncselekmények elkövetése miatt kirótt büntetésüket töltötték. Érettségivel egyikük sem rendelkezik.
A két jó barát 1991-ben - privatizációs pályázaton - megszerezte a Dunalakk Kft-t, 1994-ben a Budalakk Kft-t, valamint a Fővárosi Ingatlanközvetítő (FIK) Rt-t, 1996-ban megalapították a Budalakk ÉTA Kft-t, majd 1999-ben - ugyancsak privatizáció útján - megkaparintotta a Szentgotthárdi Kaszagyárat. Mindezt úgy, hogy kettejüknek gyakorlatilag tízezer forintjuk sem volt - összesen. A cégvásárlásokat Egzisztencia (E) hitelekből, és a kölcsönökből a névérték 30 százalékán felvásárolt, de a privatizáció során 130-140 százalékon beszámított kárpótlási jegyekből finanszírozták. A felvett Egzisztencia hiteleket soha nem fizették vissza a Fekete János vezette Leumi Hitel Banknak, valamint a Kunos Péter nevével fémjelzett Agrobanknak.
Az 1990-es évek második felében mintegy 1 milliárd 500 millió forintot helyezhettek ki a Budalakk-cégcsoport és a FIK Rt. vagyonából a Buda-Cash Brókerházhoz, valamint a London Brókerhez.
Így például 1996 februárjában Kovács Tibor és Rózsa Ferenc megvásárolták a Szentgotthárdi Kaszagyár Rt. részvényeinek többségét. A részvényvásárlást a Buda-Cash Brókerház bonyolította, oly módon, hogy a Budalak ÉTA Kft. ügyvezetője (Kovács Tibor) utasítást adott 37 millió 500 ezer forint átutalására a Buda-Cash bankszámlájára, azonban a jelzett összegből megvásárolt részvények nem a vételárat biztosító Budalakk ÉTA Kft., hanem - 50-50 százalékban - Kovács és Rózsa tulajdonába kerültek. Néhány hónappal később a Budalakk ÉTA ügyvezetője megbízási szerződést kötött a London Bróker Rt-vel a Szentgotthárdi Kaszagyár további, 37,5 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására, a művelet végrehajtására átutaltatott 25 millió forintot. A London Bróker 1996. december 5-én, telefaxon arról tájékoztatta a Budalakk ÉTA ügyvezetőjét, hogy a megbízási szerződésnek megfelelően megvásárolta a cég 70 millió forint értékű részvénycsomagját 5 millió forintért, továbbá a Mezőbank Rt. 20 millió forint értékű, a kaszagyárral szemben fennálló kölcsönkövetelését - a Barbizon Kft. részére. A Barbizon Kft. tulajdonosa a London Bróker volt.
1997. február 27-én Kovács Tibor a Budalakk ÉTA bankszámlájáról előbb 30 millió, majd egy nappal később 90 millió forintot utaltatott a London Bróker bankszámlájára - máig ismeretlen célból.
Ugyancsak a London Brókernél helyezték letétbe - Kovács Tibor megbízásából - a FIK Rt. részvénycsomagját, amelynek azonban egy évvel később lába kélt, és soha nem akadtak a nyomára.
Zsebben cincogó politikusok és titkosszolgálati tisztek
A Buda-Cash Brókerház és a London Bróker életében fontos szerepet játszó Budalakk-birodalom, illetve a FIK Rt. környékén több volt, illetve akkoriban aktív politikus, valamint egykori titkosszolgálati tiszt is felbukkant. A FIK Rt. igazgatóságában helyet kapott Berecz János, az MSZMP KB egykori titkára, a felügyelőbizottságban pedig dr. Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály osztályvezetője, valamint Páva Zoltán akkori MSZP-s országgyűlési képviselő. Az ingatlanközvetítő cég tanácsadóként foglalkoztatta dr. Horváth Istvánt, a Lázár-, majd a Grósz-kormány belügyminiszterét, valamint Pallagi Ferencet az egypártrendszer utolsó állambiztonsági főnökét, volt belügyminiszter-helyettest. De a FIK Rt. holdudvarában tevékenykedett egy időben dr. Simon Sándor egykori titkosszolgálati ezredes, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt titkára, dr. Gera Károly korábbi katonai felderítő főtiszt, aki később a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének jobbkeze lett, mint a szervezet biztonsági osztályvezetője, dr. Nagy Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökhelyettese, Székely Gábor egykori SZDSZ-es főpolgármester-helyettes, és Valenta László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) volt gazdasági vezetője, Pintér Sándor bizalmi embere. Kovács Tibortól több megbízást kapott ifj. Apró Antal, az Országgyűlés egykori kommunista elnökének fia, Apró Piroska testvére. Az Apró-fiú a London Bróker Rt. felügyelőbizottságában is helyet kapott.
A Dunalakk Kft-ben 1994-től 41 millió forintos üzletrésszel rendelkezett dr. Bóta Éva, a Legfelsőbb Bíróság korábbi szóvivője.
A Budalakk-FIK cégcsoport 1996 és 1998 között tizenhárom szocialista országgyűlési képviselőnek biztosított ingyenes mobiltelefon-használatot, így - a részletes számlák alapján - Kovácsék pontos képet kaphattak, arról, hogy a politikusok kikkel tartottak kapcsolatot.
Az 1996 és 1998 közötti években a Kovács Tibor által irányított FIK Rt. szponzorálta a parlament labdarúgócsapatát: évente 3 millió forinttal, valamint mezgarnitúrákkal és labdákkal segítve a honatyák sportolását.
Az „üzletember” egy alkalommal a futballpálya szélén álló korlátra támaszkodva ezt mondta az ingatlanközvetítő társaság egyik igazgatósági tagjának: „Látod, az én mezemben fociznak, az én csapatomban játszanak, itt cincog az összes a zsebemben - mindenki tehet egy szívességet nekem…”
Kovács Tibor apósa dr. Orosházi György volt, aki 1998 és 2002 között az FKGP országgyűlési képviselőjeként munkálkodott, 2003 júniusában hunyt el.
A festékgyártó cégeket és az ingatlanos vállalatot az 1990-es évek végére teljesen kifosztották. Ma már se Dunalakk, se Budalakk, se Budalakk ÉTA, se FIK, se Szentgotthárdi Kaszagyár.
Arra a kérdésre, hogy a gátlástalan tolvajlások miatt kik kerültek börtönbe, egyszerű válasz adható: senki.
Reichardt Ignác állítólag a „Piszkos pénz - vizsgálat egy nem minden gyanú felett álló cégcsoport ügyében” című könyv megjelenését követően azt tervezte, hogy kipakol a rendőrségnek Kovács és Rózsa viselt dolgairól, valamint a Buda-Cash Brókerháznál és a London Brókernél elkövetett pénzügyi visszaélésekről.
Nem hagytak rá időt neki. |