Az 58 éves kecskeméti nő, az ügy I. rendű vádlottja az egyik kecskeméti cég ügyvezetőjeként 2013 augusztusában feljelentést tett, miszerint az általa előző nap eladott egy kamionnyi húsáru nem érkezett meg a szlovák vevőjéhez.

A húsárut a Kecskeméti Rendőrkapitányság rövid időn belül felkutatta és lefoglalta, de a szállítás körülményei gyanússá váltak és az eljárást költségvetési csalás gyanújával a NAV pénzügyi nyomozói folytatták tovább.

A beszerzett adatok szerint a cég hosszú évek óta kapcsolatban állt egy magyar vevőjével, azonban egy idő után a kecskeméti cég vezetője az értékesítéseit terhelő általános forgalmi adó megfizetését egy a hatóságok előtt jól ismert módszerrel próbálta meg elkerülni.

Az ügyvezető 2013 májusa és augusztusa között a húst papíron az ügy többi vádlottja nevén lévő és a számlázási láncolatban résztvevő szlovák és magyar cégek közbeiktatásával értékesítette eredeti magyar vevőjének. A papírokkal ellentétben azonban az áru soha nem járt Szlovákiában, az közvetlenül a magyar vevőhöz érkezett és csupán a szállításhoz szükséges fuvarokmányokat cserélték ki útközben. Valamennyi vádlott tisztában volt a fiktív számlázási láncolat létrehozásával és annak céljával.

E számlázási manőverrel a magyar eladó elkerülte az áfa megfizetését, mellyel 33,5 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. Az ügy leleplezését eredményező, eltűnt szállítmány pedig a vádlottak ellentétes utasításai miatt nem jutott el a vevőhöz. Az adóeltitkolással okozott hiányt az értékesítést végző kecskeméti cég befizette és a hús eltűnése után ismét közvetlenül a magyar vevőjének értékesített.

Az ügyészség az ügyvezetőt, mint tettest, négy társát, mint bűnsegédet jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja, amely a törvény szerint 2-9 évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő. A vádlottak szabadlábon védekeznek, bűnösségükről a Kecskeméti Járásbíróság dönt.