Három társaságból áll az a fővárosi cégcsoport, amelynek tagjait látszólag semmi nem köti össze, ám közelebbről megvizsgálva működésüket, azt tapasztalni, hogy szoros szálakkal kötődnek egymáshoz.

Egyiküknek csupán 2 (kettő) alkalmazottja van, akik minimálbér körüli összegért robotolnak a cég érdekében - nem kevés sikerrel. Ugyanis a kft. 2010-ben mintegy 200 millió forint nettó árbevétel mellett 15 millió forint nyereséget termelt.

A másik társaság mintegy 50 főnek ad munkát, a fizikai állományú alkalmazottak egy főre jutó átlagos havi bére nem éri el a bruttó 80 ezer forintot (nettó 60-62 ezer forint). A szerényen dotált kollektíva azonban évről évre kitesz magáért, például 2010-ben 435 millió forint nettó árbevételt, és közel 20 millió forint nyereséget produkált.

A cégtrió harmadik tagja átlagosan 45 - fizikai állományba tartozó - munkavállalónak biztosít megélhetést, ugyancsak meglehetősen alacsony színvonalon. A dolgozók egy főre jutó átlagos havi bére ugyanis bruttó 50 ezer forint alatt marad (nettó 36-38 ezer forint). Az éhbérek ellenére a vállalkozás szépen teljesít: 2010-ben például több mint 440 millió forint nettó árbevétellel és mintegy 5 millió forint nyereséggel dicsekedhetett a cégvezetés.

Ezek tehát a hivatalos szerveknek szánt adatok, amelyek nem feltétlenül azonosak a valósággal…

Bűnügyi portálunk több forrásból származó információi szerint a cégcsoport három tagja közül kettő nem a valóságnak megfelelő munkabérrel jelentette be alkalmazottait, akiket papíron rész-, ténylegesen viszont teljes munkaidőben foglalkoztat, és részükre a munkaszerződés szerint járó nettó jövedelmeket rendszeresen zsebbe, a közterhek megfizetése alól kibújva úgymond „kipótolja” - személyenként havi több tízezer forintokkal, illetve annál is nagyobb összegekkel. A cselekmény felveti a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) ütköző költségvetési csalás bűntett gyanúját.

Csakhogy: a feketepénzeket valahonnan, valahogyan elő is kell teremteni! Nos, a trükkös társaságok e téren is igen kreatívnak tűnnek: nyersanyag-beszerzéseik, valamint késztermék értékesítéseik bizonyos - nem elhanyagolható - hányadát számlázás mellőzésével bonyolítják, amelynek révén egyrészt „szabadon elkölthető” pénzekre tesznek szert, másrészt - törvénysértő módon - jelentősen csökkentik az ÁFA-, továbbá a társasági adó befizetési kötelezettségüket. A cselekmény felveti a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) ütköző költségvetési csalás bűntett gyanúját.

A harmadik cég látszólag tisztán áll a gúla tetején. Mindazonáltal e vállalkozásnak is megvan a szerepe a trió pénztermelési folyamatában…

Költségminimalizálás - magyar módra. A cégcsoport visszaéléseiről beszámoló tényfeltáró riportunkat hamarosan olvashatják bűnügyi hírportálunkon!

„Csak a kezemet figyeljék, mert csalok!" (Rodolfo)