Ferenczy Tamás közölte: a vállalat a telephelyén található hulladékok ártalmatlanítására 2004-ben kötött szerződést egy céggel 6,7 milliárd forintos nettó értékben, ez 2006-ig 8,15 milliárd forintra módosult. A fővállalkozónál végzett adóhatósági ellenőrzés mindent rendben talált, azonban az alvállalkozók további alvállalkozóktól fiktív számlákat fogadtak be, hogy adófizetési kötelezettségeiket csökkenthessék.

A vizsgálat feltárta: nem lehetett nyomon követni, hogy a két alvállalkozó, a Duracom Kft. és a R. Radoép Kft. kivel végeztette el a munkák egy részét, azonban kiderült, hogy fiktív számlákat fogadtak be olyan további alvállalkozóktól, akik semmilyen gazdasági tevékenységet nem végeztek.

Az ügyben első fokon eljáró Komárom-Esztergom megyei bíróság a két cég vezetőjét egy év börtönre ítélte adócsalásért és magánokirat-hamisításért, a büntetés végrehajtását két évre felfüggesztve. A fiktív számlákat kiállító cégeket képviselő öt ember nyolctól tíz hónapig terjedő börtönbüntetést kapott, egy évre felfüggesztve.

Jogerős ítéletében a Győri Ítélőtábla Varga Zsolt és Kovács Jenő Ferenc felfüggesztett szabadságvesztésének próbaidejét kettőről három évre emelte, mivel büntetésük kiszabásánál több enyhítő körülményt vettek figyelembe, így a bíróság szerint indokolatlan volt a minimális idejű próbaidő meghatározása.

A további öt vádlott esetében szintén a felfüggesztés időtartamát emelte fel az ítélőtábla, mert indoklása szerint az egy évi felfüggesztés törvénysértő volt, ugyanis bűntett esetében a felfüggesztés időtartama minimum két év.