- Hányszor álmodott arról, amikor közel hét évig fegyházban volt, hogy a bíróság jogerősen is kimondja ártatlanságát, azt, hogy önvédelemből ölt embert?

- Ha azt mondom, hogy egymilliószor, akkor elhiszi? Vagy ez még kevés is?

- A Fekete Sereg néven ismertté vált bűnszervezet két tagjára lőtt rá önvédelemből 2001-ben, egyikük meghalt a lövéstől. Emberölés miatt először 13 év fegyházbüntetést kapott, majdnem hét évet ebből le is töltött, de az újra lefolytatott eljárásban felmentették, és kedden kimondták az ártatlanságát. Enyhe kifejezés, hogy megkönnyebbült?

- Ki ne könnyebbült volna meg az én helyzetemben? El tudja képzelni, mennyit bosszankodtam a helyzetemen az alatt a hat év kilenc hónap alatt, amelyet rácsok mögött töltöttem? Én a családomat, a panziómat és magamat akartam megvédeni a bűnözőktől, de ez nem érdekelte a bíróságot.

- Gondolom, ezerszer elátkozta a napot, amikor kapcsolatba került a Fekete Sereggel. Ez hogyan történt, egyik nap beállítottak a sashalmi panziójába?

- Nekem senki nem mondta, hogy "én a Fekete Sereg vagyok". 2000. december 19-én volt nálam egy rablás, kihívtam a rendőrséget. Három rendőr jelent meg, és azonnal meg is mondták, hogy valószínűleg egy hónap múlva lezárják az ügyet, amely nem lesz felderítve. Az egyik rendőr ekkor közölte, hogy tud egy megoldást a biztos védelemre, és bemutatott egy férfinak, aki havi 300 ezer forintot kért azért, hogy megvédjen.

- Mit szólt a férfi, amikor elutasította a védelmi pénz kifizetését?

- Később többen jelentek meg, és érzékeltették, hogy nekik nem lehet ellentmondani. Egy alkalommal az egyik bandatag idejött, felült a bárszékre, és szótlanul csattogtatta a nála lévő kést. Kinyitotta, becsukta. Ő volt az, akit később önvédelemből megöltem.

- Hogyan ölte meg?

- 2001. január 5-én éjszaka két, a panziómban lakó vendég egy harmadik társát kereste. Megkértek, hogy mutassam meg, hol van az a kupleráj, ahol a társuk lehet, így elvittem őket a Fekete Pillangóba, amelyről később kiderült, hogy a Fekete Sereg működteti. Amikor kijöttünk volna a kuplerájból, néhány hatalmas, izmos ember elállta az utamat, és azt mondták: neked meg kell várni a főnököt. Ezután orrba vágtak, letépték a nadrágomat, elvették a nálam lévő összes pénzt. Elájultam.

- Hogyan jutott haza?

- Egy női vécében ébredtem, nem volt rajtam gatya és cipő. Valahogy kijutottam a vécéből, és rohantam haza a panzióhoz, de ketten utolértek a hotelnél. Verekedtünk, de sikerült kiszabadulnom, berohantam a fegyveremért, sportlövő vagyok, volt fegyvertartási engedélyem, és azt kiabáltam az üldözőimnek: takarodjatok innen, vagy megöllek titeket. A feleségem közben hívta a rendőrséget, de nem jött senki.

- Végül miért lőtt rájuk?

- A panzió előtt a levegőbe lőttem többször, hogy lássák, nem riasztópisztoly, hanem éles fegyver. Az egyik, V. József ennek ellenére el akarta venni a fegyveremet, amely ekkor elsült. A mellkasán ment be a golyó és a fenekén távozott. Később tudtam meg, hogy meghalt. Mint ahogy azt is később tudtam meg, hogy V. József egy rendőr alezredes fia, aki bűnözők közé keveredett. Így talán érthetőbb, hogy a rendőrség miért nem velem, hanem ellenem volt azokban az időkben.

- A másik támadó nem ijedt meg?

- A másik, Sz. Tamás először eltűnt a szemem elől az utca végén, majd egy pillanat múlva felbukkant, és elkezdett felém rohanni, miközben azt kiabálta, hogy megöl. Ekkor megpróbáltam ráijeszteni, lőttem minden irányba, a diófába, a kerítésbe, de ő csak rohant. Végül rálőttem és eltaláltam, de ő túlélte.

- Ha a bíróságon is elmondta ezt a történetet, hogyan ítélhették az első eljárásban 13 év fegyházra?

- A bíróság külön tárgyalta az emberölési ügyet, amelyben vádlott voltam, és külön a zsarolási ügyet, ahol sértett voltam. Emellett indult egy harmadik eljárás bűnpártolás miatt a rendőr ellen, aki a nyakamra hozta a Fekete Sereget. Őt el is ítélték, felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az én emberölési ügyemben döntött először a bíróság, nem várta meg a többi ítéletet, és a bíró nem is tárgyalta a lövés előtt történteket. Másodfokon pedig helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla a döntést.

- Az ügyvédje nem próbálta bizonyítani az önvédelmet, vagy jobb híján az időt húzni, amíg ítélet születik a többi ügyben?

- Huszonkilenc ügyvédem volt az első eljárásban. Olyan ügyvédekbe botlottam, akik elárultak, kiszolgáltattak. Habár összesen 56 millió forintot költöttem rájuk, erős a gyanúm, hogy ezeket az ügyvédeket a Fekete Sereg megvette, hogy ne védjenek meg. A mostani ügyvédem, Jován László, aki ingyen vállalta a védelmemet, kezdeményezte a perújítást 2007-ben, és ez az új eljárás mondta ki az ártatlanságomat most, kedden.

- 2001 januárjában tartóztatták le, és 2007 novemberéig volt rácsok mögött. A börtönévek miatt milyen rémálmai vannak?

- Minden éjszaka többször felébredek, három óránál többet sosem tudok aludni egyhuzamban. Tizenegy éve azt álmodom, hogy meg akarnak ölni.

- A börtönben is meg akarták ölni?

- Az általam megölt ember társaival voltam összezárva a Kozma utcában. Eleinte naponta véresre vertek, óránként felrugdostak. A fogkefét kihegyezték, és azzal kínoztak. A szemöldökömön lévő heg is onnan van. Nem mertem feljelenteni őket, vagy eljárást indítani, mert akkor árulónak neveznek a börtönben, és nem élem túl az egészet. Csak tepsiben jöttem volna ki a börtönből.

- Mit tudott tenni, hogy megvédje magát?

- Kerestem a kapcsolatokat más megvert rabokkal, hiszen az ellenségem ellensége a barátom. Csapatot szervezetem magam köré. Egy húsz-huszonöt fős társaság védett engem, cserébe csomagot küldettem nekik, például cigit, kávét, mert ezek értékes fizetőeszközök a börtönben.

- Mit csinált azon a napon, amikor kiszabadult a fegyházból?

- Amennyire lehetett, megaláztak a börtönőrök az utolsó napomon is. Először csak azt mondták, hogy a cellát kell elhagynom. A közel hét év alatt nagyjából száz cellában voltam, így nem örültem. Később derült ki, hogy kiszabadulok. Mentem kifelé, már láttam az üvegajtón keresztül a feleségemet és a barátomat, amikor egy börtönőr közölte, hogy tévedés történt, mégsem szabadulok. Másfél órát szenvedtem egy cellában, egy száraz hugyozóban, majd később hahotázva megjelent a börtönőr, hogy csak megviccelt. Hát, én nem nevettem. A kijárat felé menet közben azt mondtam neki: maga lesz az első, akit szándékosan meg fogok ölni, ha még egyszer vissza kell jönnöm.

- És mit csinált, miután kilépett a börtönből?

- Megöleltem a szeretteimet, majd elmentünk a tizennégy éves kislányomért az általános iskolához. Nem hitte el, hogy az apja várja az iskola előtt.

- Az ügyvédje azt mondta, hogy egymilliárd forint kárpótlást kérnek az államtól. Hogyan számolták ki, mennyibe kerül az, ami önnel történt?

- Mennyiért feküdne be az ellenségeivel egy cellába egy másodpercre? Na, ezt szorozza be hat év kilenc hónappal, és vegye hozzá, hogy az öt gyerekem és a feleségem idegei is rámentek a velem történtekre. A panzió bevételkieséséről nem is beszélve.

- Kire dühös a legjobban? A bűnözőkre, a bírókra, az ügyészekre, a törvényekre, a börtönőrökre?

- Az egész világra.

- Utólag nem gondolja, hogy egyszerűbb lett volna az élete, ha 2000-ben kifizeti azt a 300 ezer forint védelmi pénzt a Fekete Seregnek?

- Nem fizetném ki ma sem, mert nem szabad fizetni. Aki fizet, a saját torkára teszi a kést, mert a bűnözők cinkosa lesz. Ha ma megjelennének nálam bűnözők védelmi pénzért, akkor teszem, amit tennem kell. A rendőrség nem véd meg, így megvédem magam. Ha kell, fegyverrel. Ezek után mitől félhetnék?