Egyiküket már 2005 óta kizsákmányolta Balog István és felesége. „Fedelet adtak” a koros asszonynak, akinek senkije sem volt, és veréssel kényszerítették arra, hogy főzzön és mosson rájuk. A „komfortos” körülményekre jellemző, hogy egyszer csaknem halálra fagyott a lakásban. Naponta egyszer kapott enni, egy lavór víz járt neki hetente kétszer, hogy megmosakodjon. Ezért az „ellátásért” cserébe elszedték nyugdíját. Sorozatosan verték, s annyira megfélemlítették, hogy nem mert megszökni.

A másik fogoly egy széchenyivárosi kocsmában ismerkedett meg a házaspárral. Az alkoholbeteg, fokozatos szellemi leépülésben lévő, szintén könnyen befolyásolható férfit is rávették arra, hogy költözzön hozzájuk. Havi 160 ezer forintos nyugdíját elvették, miközben a férfi éhezett, csak kenyeret kapott. Ha a hűtőhöz nyúlt, megverték. A férfi többször megszökött, a vádlottak azonban mindig megtalálták és visszahurcolták.

A nyomorult férfi hivatásos gondnoka megkereste a rabszolgatartó házaspárt, de a fogoly félelmében azt mondta a gyámhivatalban: jól érzi magát a két vádlottnál. Így továbbra is ott maradt.

A rabszolgatartók 2010 elején az Epreskert utcába költöztek. Ott egy fűtetlen konyhában már három fogolynak volt fekhelye földre fektetett matracokon. A házaspár egy enyhén értelmi fogyatékos nőt is magához csábított. Az ő feladata volt a mosás, főzés, takarítás és sorstársainak őrzése. Ő is verést kapott, és elvették minden értékét.

A Balog Istvánt és feleségét aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettével vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség.