A bíróság is csak találgatni tudta, ki lehetett a tényleges gyilkos a négy vádlott közül, akik megöltek egy idős asszonyt. Bizonyítani nem tudták, kiszámolós játékkal nem szerencsés ilyesmit eldönteni, így végül átvágták a gordiuszi csomót és mind a négyüket elítélték emberölésért. Az áldozat az egyik tettes édesanyja, a tét pedig egy önkormányzati bérlakás volt.
Rendhagyó bizonyítási eljárás után hozott ítéletet a Debreceni Törvényszék egy idős asszony meggyilkolásának az ügyében. A négy vádlott közül ugyanis nem lehetett megállapítani, hogy konkrétan ki volt az elkövető, csak azt, hogy négyük közül fojtotta meg valaki az asszonyt. Ezért lettek mind a négyen bűnsegédek.
Előre kitervelten, nyereségvágyból, bűnsegédként elkövetett emberölés miatt találta bűnösnek mind a négy vádlottat a bíróság. A két férfi és két nő összesen 53 év fegyház- illetve börtönbüntetést kapott. A gyilkosság indítéka az idős asszony önkormányzati bérlakásának megszerzése volt. A vádlottak azt tervezték, hogy az ingatlant kezelő önkormányzati cégnél a lehető legtovább próbálják eltitkolni az áldozat, vagyis a harmadrendű vádlott édesanyjának, mint bérlőnek a halálát, majd a lakásba költözve közeli hozzátartozóként kérelmezik a bérlői jogviszony folytatását. A gyilkosság után nem is költöztek be a lakásba, hogy ne tereljék magukra a gyanút, az ingatlankezelő azonban 4 hónap múlva értesült az idős asszony haláláról, a harmadrendű vádlott kérelmét pedig elutasította, így a lakást mégsem sikerült megszerezniük.
A vádlottak még a bűncselekmény tervezésekor megállapodtak abban, hogy ha óvintézkedéseik ellenére mégis meggyanúsítanák őket, nem tesznek terhelő vallomást sem magukra, sem egymásra. Ehhez tartották is magukat, az elsőrendű vádlott kivételével. Ő ugyanis többször tett vallomást - igaz, olykor eltérő tartalommal-, és zárkatársainak, valamint barátnőjének is részletesen beszámolt a történtekről: hogyan tervezték meg a gyilkosságot (például a cellainformációkat kivédve senki nem vitt magával telefont), melyik vádlottnak milyen szerepe volt benne, és hogy mi volt az indíték. Miután a rabtársak, mint tanúk vallomása egybecsengett, a bíróság egyértelmű következtetéseket tudott levonni.
Az elsőrendű vádlott, M. Ferenc 11 év börtönt, a másodrendű vádlott, T. Éva 14 év fegyházat, a harmadrendű vádlott, T. Miklós Attila 14 év börtönt, a negyedrendű vádlott, G. Tímea pedig 14 év fegyházat kapott. Ezenfelül tíz évre mindannyiukat eltiltotta a bíróság a közügyek gyakorlásától. A vádlottaknak meg kell fizetniük a bűnügyi költségeket is, ez összességében több mint nyolcmillió forintot tesz ki. Az ítélet nem jogerős. |
Kapcsolat