A Kiskunfélegyházi A. János az eddigi legnagyobb Bács-Kiskun megyei vesztese a 2010-ben életbe lépett „három csapás törvénynek”. November 21-én délután ítélte életfogytig tartó fegyházbüntetésre dr. Piegel Zsolt a Kecskeméti Törvényszéken úgy, hogy feltételes szabadlábra helyezése szóba sem jöhet.
Zokogva vette tudomásul a szigorú ítéletet a vádlott jelenlévő "népes rokonsága". Nem véletlen, hogy megelőzően szigorú biztonsági intézkedések történtek a tárgyalóteremben: a kéz és lábbilincsben elővezetett férfit négy fegyőr kísérte, akiken kívül még két bírósági teremőr is részt vett az ítélethirdetésen.
De mit is tett voltaképpen azért a kiskunfélegyházi férfi, hogy örökre fegyházban maradhasson? Előbb azonban a törvényi háttérről: a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását az első törvényjavaslatok között fogadta el az új parlament. A három csapás két ponton szigorította a Btk.-t: a többszörös visszaeső erőszakos bűnözőket sújtó büntetések felső határát a kétszeresére emelte, ha pedig a megduplázott büntetési tétel meghaladja a 20 évet, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
Ez utóbbi tétel vonatkozott A. Jánosra. A férfi által elkövetett bűncselekményről rövid közleményt adott ki 2011. augusztus 23-án a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság:
„Ma reggel, 09.00 óra után nem sokkal bejelentés érkezett a Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság ügyeletére, hogy a belvárosi piac területén szóváltás alakult ki egy család között. Néhány perccel később már arról kapott tájékoztatást az ügyeletes, hogy egy férfi késsel megszúrt több embert. A helyszínre kiérkező rendőrök megállapították, hogy egy 38 éves kiskunfélegyházi férfi késsel megszúrt egy 49 éves férfit, annak 45 éves feleségét és lányukat, egy 29 éves kiskunfélegyházi nőt. A szurkáló férfi a helyszínről elmenekült, de nem sokkal ezután a rendőrök néhány utcával arrébb, egy lakásban elfogták.”
A szurkáló A. János volt, a sérültek pedig a férfi felesége, az apósa és az anyósa. Azért támadt a családra az agresszív, kezelhetetlen János, mert a nő - miután a férj többször is agyba-főbe verte, sokszor két kiskorú gyermekük szeme láttára - elhagyta. A piacnál ezért „most meghalsz” kiáltásokkal kergette az apósát, több szúrást is ejtett a férfin, majd a férje védelmére kelt anyósán is. A felesége, Karolina arcán pedig - kifejezetten azzal a szándékkal, hogy elcsúfítsa - mély sebet ejtett a késsel. Az após életveszélyen, a két nő súlyosan sérült.
Csakhogy A. János nem csak a tavaly nyáron történt kiskunfélegyházi szurkálás miatt került összeütközésbe a törvénnyel. Súlyos testi sértés miatt 2003-ban, 2006-ban, és 2008-ban is elítélték, azaz többszörös visszaeső. A feleségét sem kímélte: évekkel a késelés előtt, 2009 nyarán összeverte a nőt, a falba verte a fejét, végül egy vázát tört össze Karolina fején. Majd 2011 júliusában ököllel úgy megütötte az asszonyt, hogy eltörött az orrcsontja. Nem sokkal később a nő rosszul lett, és mentő szállította kórházba.
A kiskunfélegyházi késelés miatt egyebek között emberölés kísérlete, életveszélyt okozó testi sértés, valamint súlyos testi sértés miatt bíróság elé állított A. János bírája, dr. Piegel Zsolt a „három csapás törvény” miatt kizárólag csakis életfogytig tartó szabadságvesztés ítéletet hozhatott. Azért pedig, mert a vádlott többszörös visszaeső, nem lehet feltételesen szabadlábra helyezni. A jogalkotó a bírónak mérlegelési lehetőséget nem biztosított - mint egyébként lehetőségük van erre a bíróknak -, azaz a Kecskeméti Törvényszék bírói tanácsának „keze is meg volt kötve” ezúttal ebben a büntetőperben. |