Egy zambiai bányában a kínai tulajok tudtával a biztonsági őrök tüzet nyitottak az alkalmazottakra. Kína a régi, jól bevált gyarmatosítási módszerekkel igyekszik kiterjeszteni érdekeltségeit Afrikában. Nemrég készült egy ENSZ jelentés a szudáni fegyveres konfliktus helyzetéről, amit a kínai kormány megpróbál hitelteleníteni és irrelevánsnak beállítani.
Made in China: lőszerek Darfúrban Peking megpróbálja eltussolni az ENSZ egyik jelentését, amely azt állítja, hogy kínai gyártmányú lőszereket alkalmaztak a darfúri ENSZ békefenntartókkal szemben elkövetett támadások során– állítja egy meg nem nevezett ENSZ diplomata. Kína azonban azt állítja, hogy ezek megalapozatlan vádak, továbbá a jelentés tele van hiányosságokkal.
A dokumentumot az ENSZ egyik szakbizottsága készítette, amely ellenőrzi a Szudán elleni szankciókat, beleértve a fegyverembargót is. A jelentés szerint tucatnyi különböző fajtájú kínai lövedéket találtak Darfúrban, többek között azon a helyen is, ahol az ENSZ békefenntartó csapata ellen követtek el támadásokat. A BBC New York-i ENSZ-tudósítója állítja, hogy Kína valóban adott el lövedéket Khartoum városába, egészen addig, amíg azokat nem használták Darfúrban.
Kína kulcsszerepet játszik a szudáni olajipar dinamikus fejlődésében, ezért érdekelt a központi kormányzat védelmében. A világszervezet szerint mintegy 300 ezer ember halt meg, és több mint 2,6 millió menekült el a harcok miatt Szudánból, amióta 2003-ban a felkelők fegyverekhez jutottak. A kínai kormány viszont azt állítja, hogy az áldozatokról szóló adatokat politikai okokból eltúlozták, és az áldozatok valódi száma legfeljebb tízezer.
Bármit megtehetnek Azonban nem ez az egyetlen olyan esemény, amely az afrikai kínai terjeszkedés visszásságaira utal. Zambiai tisztviselők azzal vádolják az ország déli részén működő egyik szénbánya kínai vezetőit, hogy megpróbálták megölni 11 dolgozójukat. A gyanúsítottakat, Hsziao Li San-t és Wu Csiu Hua-t őrizetbe vették a hatóságok, jelenleg várják tárgyalásuk kezdetét. Elismerték, hogy a bánya biztonsági őrei tüzet nyitottak a munkásokra, de azt állítják, hogy csak tévedésből.
A fővárostól 300 km-re található bánya különösen veszélyes munkafeltételek mellett működött, olyannyira, hogy a zambiai hatóságok be is záratták a hiányos biztonsági feltételek miatt. A véres incidens nyomán azt sürgetik a zambiai kormánytól, hogy ne támogassa a kínai befektetőket a helyi dolgozókkal szembeni visszaélésekben. Az ázsiai óriáscég egyébként meghatározó befektető az országban, főként szén- és rézbányászattal foglalkozik. Maxwell Mwale bányaügyi miniszter felszólította a kínai befektetőket, hogy vegyék figyelembe a zambiai jogrendszert, valamint biztosítsanak jobb körülményeket dolgozóiknak.
Dél-Amerika az újabb célpont A kínai kormány azonban nem csak Afrikában igyekszik meghatározó gazdasági pozíciókat kialakítani. Az elmúlt években megszaporodtak a dél-amerikai országokkal kötött egyezmények is. 2009-ben a Kínai Fejlesztési Bank 10 milliárd dollár (2100 milliárd forint) kölcsönt adott a Petrobras nevű brazil olajvállalatnak, továbbá olajipari egyezményeket kötött Ecuadorral és Venezuelával is.
Kína a latin-amerikai országok közül stratégiai partnerséget kötött Mexikóval és Argentínával, Chilével, Peruval és Costa Ricával pedig 2006 óta szabad-kereskedelmi egyezmények születtek. |