Ma: 2019.11.18.
RSS
 
Keresés
 
Rovatok
Info






 
Vissza a főoldalra
A Los Angeles-i magyar maffia nyomában
hvg.hu ARCHÍV 2010.11.12. 1:03:00
Üzletembereket, a kilencvenes évek leszámolásos merényleteinél célpontként felbukkant alvilági figurákat, és az LGT zenekar Amerikában meggyilkolt gitárosát is összefüggésbe hozták rendőrségi források azzal a bűnszervezettel, amely a hetvenes-nyolcvanas évektől a rendszerváltásig regnált Kaliforniában. De vajon mi a valóság és mi csupán legenda mindabból, amit az amerikai és magyar bűnüldözők egyaránt a Los Angeles-i magyar maffiaként emlegettek anno?



„A hírt most hallom először. Egyébként nem hiszem, hogy működne ott komoly magyar szervezett bűnözői csoport” — válaszolta még 1994-ben a rendszerváltáskor Los Angelesből hazatért Bodnár György üzletember (a Szaknévsor alapítója) a HVG-nek arra a kérdésre, hogy vajon kikre gondolhatott Tonhauser László (ma már nyugalmazott rendőrezredes), amikor az ORFK ezredeseként „egy hazánkba törekvő Los Angeles-i magyar bűnözői maffiáról” beszélt. Talán nem véletlen, hogy éppen Bodnár Györgynek tették fel a kérdést. Egyrészt az állítólagos Los Angeles-i magyar maffia a hírek szerint a papír-írószer bizniszben volt érdekelt (ezért is nevezték „papírmaffiának”), márpedig Bodnárnak odakint papír-írószer kereskedelemmel foglalkozó cége volt. Másrészt az Egyesült Államokban Bodnár börtönben is ült, de a miértet firtató újságírói kérdésre az ominózus interjúban mindössze annyit felelt: „Ha többet tudnak, írják meg, ha pedig nem, akkor nyomozzák ki. Erről ennyit.” A választ a Magyar Nemzet 1978. május 8-ai számában találtuk meg. Eszerint — ha hinni lehet a lapnak — Bodnárt 1974-ben csalás miatt ítélték el 30 hónapra, néhány hónap után azonban megszökött a börtönből.

Bodnár mellett a városi folklór még Fenyő János 1998-ban meggyilkolt médiatulajdonost is összefüggésbe hozta a Los Angeles-i magyar maffiával, s ezt erősítette meg Fenyő egykori pszichológusa és bizalmasa, Perczel Tamás azon állítása, miszerint Fenyőt egy Los Angelesből ismert barátja 1997-ben zsarolta is „kaliforniai múltjával” kapcsolatban.


Rendőrségi forrásaink azonban azt állítják: sem a rovott múltú Bodnár György, sem Fenyő János nem tartozott ahhoz a körhöz, amelyet Los Angeles-i magyar maffiaként emlegettek anno az amerikai és a magyar rendőrök, valamint a kaliforniai sajtó. A magyar maffia — állították — különféle csalásokban (főként biztosítási csalásokban), betörésekben, védelmi pénzek szedésében és pénzbehajtásban utazott. Az Amerikai Magyar Szó egyik tudósítása néven is nevezte a szervezet állítólagos vezetőjét, Simon Csaba üzletembert.

A Los Angeles-i Állami Ügyészség egyik tisztviselője, William Kupper egy büntetőeljárásban eskü alatt nyilatkozta: Simon beismerte neki, majd tagadta, hogy ő lenne a magyar maffia vezetője. A büntetőeljárás, amelyben Simon is „képbe került”, üzlettársa, Szendrő István ellen indult, akit azzal vádoltak, hogy fegyverrel fenyegetett meg egy nőt, aki ugyanabban a Beverly Hills-i irodában dolgozott, ahol a felesége. A cselekményt Szendrő védői is elismerték, de azzal érveltek, hogy kliensük nem lőtt, így a nőnek az ijedtségen kívül nem esett bántódása.

Simon: nem vagyok maffiafőnök

Simon Csaba és Szendrő István 1967-ben együtt - büntetőítélet elől - menekült el Magyarországról, egyes forrásaink szerint a hazai titkosszolgálat segítségével. Los Angelesben Simon Csaba az erőszakos ügyektől távol tartotta magát, Szendrő István (vagy ahogy ismerősei nevezték: Szendrő Öcsi) már kevésbé volt óvatos: a magyar maffia „fegyveres embereként” ismert férfi inkább az öklét és a fegyverét használta, mintsem az eszét. „Szendrő Öcsi kokainozott, ivott, és feltűnő viselkedése felhívta Simonra a rendőrök figyelmét. Ezt Simon is tudta, aki egy idő után már veszélyes tehernek érezte társát” — mesélte rendőrségi forrásunk.

A szóbeszéd, miszerint Simon lenne az amerikai magyar maffia vezetője, a nyolcvanas években még Magyarországra is eljutott. A Simon Csaba ismeretségi körébe tartozó Zalatnay Sarolta énekesnő (aki vendégeskedett is Los Angelesben az üzletembernél) "Bocsásd meg a mi vétkeinket" című könyvében interjút közölt az általa jó kiállású gengszterként jellemzett Simonnal. Ebben a gyanúba kevert üzletember határozottan tagadta, hogy bármilyen maffia vezére lenne, különösen nem a kaliforniai magyar maffiáé, amely szerinte nem is létezik.

Simon Csaba szavait erősítette meg a hvg.hu-nak egyik régi ismerőse is, akinek odakint szintén a papír-írószer üzletben volt érdekeltsége. „Simon nem volt semmiféle maffiának a vezetője. Ő pusztán egy üzletember volt. Ebben az iparban nem is lehetett olyan nagy pénzt leakasztani, ami miatt maffiamódszerekre, erőszakra lett volna szükség. Képtelenségnek tartom, amit állítanak róla egyesek” — mondta a neve elhallgatását kérő üzletember, elismerve ugyanakkor azt az információnkat, hogy Simon közvetlen környezetéhez tartozott Szendrő Öcsi, illetve a később rendőrgyilkossá vált Markó Béla is, utóbbi a ’70-es évek végétől disszidálásáig a magyarországi alvilág legkeményebb alakjának számított.

Ráadásul azt Simon is elismerte Zalatnaynak adott interjújában, hogy Los Angelesben néha csak erőszakkal lehet érvényesülni a piacon. „Nálunk (értsd: Amerikában) nem lehet a pénzedért valakit perelni, ott a pénzt meg kell védeni. Legtöbb esetben erőszakkal. Erőszak alatt érts egy-két pofont vagy ehhez hasonlót. (…) a leghatásosabb, ha azt, aki becsap, megbünteted egy-két pofonnal” — mesélte Simon. Sőt arról is sztorizgatott, hogy egy általa „megrendelt” verés miatt majdnem eltette őt láb alól az izraeli maffia két embere, de ő — használva fegyverét — végül megúszta a támadást. „Életemben ez volt az egyetlen, amikor ilyesmivel szembekerültem” — mondta a történet kapcsán Simon.  A szóbeszéd szerint — s erre Simon is utal az interjúban — a "szervezetüknek" 300 tagja volt. Erre vonatkozóan semmiféle adatot, információt nem találtunk, s kétségtelenül túlzónak tűnik ez a létszám, noha anno az amerikai sajtó is hangoztatta.

Amerikába jöttek

Tény, hogy Los Angelesbe a hetvenes-nyolcvanas években időről-időre érkeztek a szocialista óhazából megpattant alvilági figurák, s a rendőrök gyanúja szerint nem egynek Szendrőék segítettek a disszidálásban. Így léphetett meg Magyarországról Zubovics Gyula Tamás és Horváth Zoltán is. Idehaza mindketten ismert betörők voltak, s egyben érintettek a nyolcvanas évek elején lezajlott betöréssorozatban, az ún. Presztízs-ügyben.

Ez utóbbi - egyes rendőri vezetők szerint — a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának első állomása volt. Olyannyira, hogy a Zubovics Tamás Gyula által a nyolcvanas évek elején alapított, betörőkből, tippadókból és orgazdákból álló bűnbanda leleplezésére 1981-ben egy külön, 36 főből álló nyomozócsoport alakult. A nyomozókat Tonhauser László vezette, de vizsgálóként Pintér Sándor (az Orbán-kormány későbbi belügyminisztere) is dolgozott az ügyön. Zubovicson kívül a Presztízs-ügynek több olyan szereplője is volt, akinek a neve a rendszerváltás után is szerepelt bűnügyi hírekben. Egyikük Mészáros Péter, vele másodrendű vádlottként a nemrég zajlott kecskeméti maffiaperben találkozhattunk.

A Presztízs-ügy gyanúsítottjai olyan lakásokat, villákat rámoltak ki, ahol esetenként több millió forintos értékeket szerezhettek meg. Rendőri forrásaink szerint előfordult, hogy Los Angelesből adtak megrendelést a betörőknek arra, milyen ékszereket, műkincseket, festményeket, vagy antik tárgyakat jutassanak ki külföldre, s a „futár” nem egy ízben az éppen disszidáló bűnöző volt. A Presztízs-ügy gyanúsítottjai rövid idő alatt több milliós vagyonra tettek szert.

Los Angelesből fizetett ügyvédek

„Ha egy-egy esetben sikerült is gyanúsítottakat produkálni, az begubódzott, nem volt hajlandó szóba állni a rendőrséggel. Ugyanakkor az ország legjobb ügyvédei jelentek meg körülötte, és mindent megtettek, hogy védencüket kiszabadítsák. (…) Szervezetté vált a bűnözés” — emlékszik vissza erre az időszakra Nem kérek bocsánatot című könyvében Tonhauser László nyugalmazott rendőrezredes.

A rendőrnyomozó szerint a „bűnözői csoport vezéregyéniségeit az ország legjobb és legdrágább ügyvédjei védték, nem egyet az USA-ból, Los Angelesből fizettek dollárban”. Egy Bujtor néven ismert betörő ügyvédje például különösebb nehézség nélkül kiutazhatott Los Angelesbe, ahol — információink szerint — Szendrőékkel találkozott. Ez — állítják rendőri forrásaink — nem történhetett volna meg abban az időben anélkül, hogy az ügyvédnek ne lettek volna magas belügyes vagy titkosszolgálati kapcsolatai.

Titkosszolgálati szál

Könyvében Tonhauser egyébként utalt is arra, hogy a Presztízs-ügy nyomozása során világossá vált: a titkosszolgálat és a bűnözői csoport egy-egy tagja, valamint a Los Angeles-i társaság között kapcsolat van. „A Budapest II. kerületben tartottunk házkutatást egy gyanúsítottnál. Már ki voltak téve az asztalra a megtalált bűnjelek, amikor megjelent két jól öltözött úriember, és kihívott a lakásból engem, mint az eljárás parancsnokát”, majd „elvitték a teljes aktát, bűnjeleket és magát a személyt is”, aki a továbbiakban nem szerepelt az ügyben.

Hasonló kijelentést tett Dr. Kiss Ernő rendőr dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnüldözési Igazgatóságának volt főigazgatója, igaz, már 2000-ben, az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság előtt.   "A tittkosszolgálatok szerepe a magyarországi szervezett bűnözéshez... - megint egy olyan terület... Tonhauser úr elég plasztikusan mondta, hogy a politikai rendszerváltozás előtti időszakokban milyen dolgok voltak. Akkor voltak olyanok - és azt hiszem, ma már ez nem tartozik a titkok körébe, volt olyan lehetősége az akkori állambiztonsági szervnek, hogy megjelent egy papírral és elvitte a bűnügyet. Akkor volt az MSZMP KB-nál és egyéb más szerveknél hatásköri lista, és emlékszem arra, hogy nagy barbatrükk kellett ahhoz, hogy egy KB-tagot, a valamikori Egyesült Izzó vezérigazgatóját a magyar rendőrség gyanúsítottként kihallgassa, mert ehhez főtitkári engedély kellett" - mondta Kiss.

Tonhauser gyanúját megerősítették a társaságot jól ismerő Los Angeles-i forrásaink is, akik szerint a kiszöktetett bűnözők között gyakran dúló belháború éppen amiatt folyt, mert nem tudták, ki kinek dolgozik és kinek vagy milyen szervnek a megbízásából, segítségével jutott ki Kaliforniába. Noha a magyarok egymás között hasonlóan erőszakosak voltak, mint az olasz, orosz vagy latin-amerikai maffiacsoportok, mégis kínosan ügyeltek arra, hogy ne sértsék más nemzetiségű bűnözői szerveződések érdekköreit.  

Ellenlábasok

Úgy tudjuk, hogy Zubovicsék és a Szendrő-féle társaság között folyamatos háborúskodás dúlt. Noha Szendrőék segítették kijuttatni Zubovicsot és Horváthot, a két betörő később — más betörőtársakkal, például Rigor Sándorral és Kolovics Jánossal együtt — önállósította magát, és elszakadva Szendrőéktől kizárólag betörésekre szakosodott.

Zubovicsék társaságában tűnt fel a világhírű Brodszky Miklós zeneszerző unokaöccse, Putter Tamás is, akire egy ízben rá is lőttek, ám ő túlélte e merényletet. Putter egyik régi ismerőse azonban a hvg.hu-nak nyilatkozva kizártnak nevezte, hogy az időközben kábítószerfüggővé vált Putter bármilyen bűnszervezet tagja lett volna, azt azonban elismerte, hogy Zubovicsékkal összejárt. "Putter vígan megélt a nagybátyja utáni jogdíjakból, hatalmas villája volt Beverly Hillsben. Az igaz, hogy Zubovicsék szállították neki a kokaint, de nem hiszem, hogy betörésekben sáros lett volna" - mesélte régi ismerőse a hvg.hu-nak.


Pedig a Zubovics-féle társaság olyannyira veszélyes volt, hogy folyamatosan figyelte az FBI - jóllehet ugyanilyen figyelemmel kísérte Simonékat is. Mindenesetre Rigort, Kolovicsot és Horváthot le is tartóztatták. Házuk átkutatásakor betörésből származó értékeket is találtak a szövetségi nyomozók. Ugyanehhez a körhöz tartozott még információink szerint T. Pál is, akinek a neve — Zubovicshoz hasonl óan — a kilencvenes években Magyarországon zajló alvilági leszámolásban ismét előkerül. Igaz, akkor - Zubovicshoz hasonlóan - már célpontként.

1982-től tűnik fel Simon Csaba környezetében Magyarország leghírhedtebb, legkeményebb gengsztere, Markó Béla.

A hazai alvilág királyának tartott Markó Béla még odahaza — többi bűntársához hasonlóan - piti betörőként kezdte karrierjét, majd „felszívva” magát, már mással végeztette el a betöréseket, míg ő tippeket adott. Megtehette, hiszen bensőséges kapcsolatokat épített ki a hazai művészvilággal: budapesti lakásán tartott házibulijain ismert zenészek, énekesek és befolyásos elvtársak fordultak meg. Megesett, hogy amíg gazdag vendégei nála mulatoztak, addig Markó emberei kirámolták otthonukat. A budapesti gengszterkirály már akkor éles lőfegyverrel járt, amikor még társai többsége „csak” gázsprayt vagy riasztópisztolyt tartott magánál.

„Gondolkodás nélkül ütött, és ha beindult, nem ismert se embert, se istent” — jellemezte őt a hvg.hu-nak egyik ismerőse. Markó nevével Zombori Attila Mesél az alvilág című könyvében is találkozhatunk (igaz, ott elváltoztatták a nevét, Makó Bélaként emlegetik), amelyben egy Juszuf nevű betörő isteníti. „Jó vonalai voltak külföldre is, biztos orgazdái voltak. Minden szempontból a csúcson volt. (…) Ékszerészek, gazdag maszekok, magánzók és életművészek látogatták a lakását, ahol a legmenőbb kurvák lesték a vendégek minden óhaját. (…) A legkiválóbb gengszter, akit valaha ismertem” — mesélte a betörő. 

Markó lelövi Szendrőt

Markó szintén a Presztízs-ügy egyik gyanúsítottjaként szökött meg Magyarországról, Los Angeles-i magyar barátai segítségével. Mint a leghírhedtebb gengsztert, Magyarországon folyamatos megfigyelés alatt tartották a rendőrség bűnügyi figyelői és a titkosszolgálat is. Egyik reggel kék dzsekijében gyalog kisétált a Keleti pályaudvarra, felszállt a Wiener-Walzerre, majd nem sokkal később a rendőrségi figyelők azt regisztrálták, hogy egy kék dzsekis, Markóhoz kísértetiesen hasonló alak leugrik a vonatról és taxiba száll. Mire elfogták és azonosították, kiderült: egyik hasonmása akadt horogra, Markó pedig már valahol Ausztriában jár. A férfi hamar Mexikóba utazott, ahol névházasságot kötött egy amerikai nővel, hogy az Egyesült Államokban telepedhessen le. A rendőrség köreiben sokan gyanítják, hogy Markó kiszöktetésében a magyar titkosszolgálat is segédkezhetett, mert - mint egy forrásunk megjegyezte - "Markó önmagában túl primitív volt egy ilyen jól kitervelt akció végrehajtásához".

Nem sokkal megérkezése után Markó Béla fejbe lőtte Szendrő Istvánt az áldozat Beverly Hills-i lakásának fürdőszobájában, egy házibuli során. Ám a börtönt megúszta, mivel a bíróság önvédelemnek minősítette a tettét.

Talán véletlen egybeesés, talán nem, de Markó egy nappal azelőtt végzett Szendrővel, hogy a városi törvényszéken tárgyalni kezdték volna Szendrő egy régebbi fegyveres támadását, amely ügyben Simon Csaba is a hatóságok látókörébe került.

Meggyilkolják az LGT gitárosát

Ám Simon Csaba közvetlen környezetében nemcsak Szendrő István vált gyilkosság áldozatává. A Locomotiv GT alapító gitárosát, a szintén ehhez a körhöz tartozó Barta Tamást is Los Angelesben ölték meg.


A legendás zenész 1974-ben „ragadt kint” az Egyesült Államokban, amikor az LGT Kaliforniában vendégeskedett. Barta zenészkarrierre vágyott a tengerentúlon is, de később szembesülnie kellett azzal, hogy ez a nálánál jóval tehetségesebb amerikai gitárosoknak sem megy könnyen - állítják egykori ismerősei. Amerikai pályafutása tragikus véget ért: 1982. február 16-án meggyilkolták.

Haláláról számos legenda kering, ami abból is fakad, hogy egykori zenésztársai is csak sejtik, mi lehetett a gyilkosság háttérében. „(Barta) beszállt a papírbizniszbe, a papírmaffiába. (…) Az a rémhír terjeng itt Magyarországon, hogy minden magyar, aki kimegy Amerikába és nem tud mihez kezdeni, ide kerül. Itt valami okos magyar főnök lehet, gondolom, aki látja ezeket a megszeppent, gatya nélküli magyarokat üres kofferrel, és beszervezi őket. Egy barátjával együtt később ki akartak szállni. Önállósítani akarták állítólag magukat, és elloptak valami címlistát. Kérték tőlük vissza, de nem adták. Akkor megfenyegették őket. Ennek a barátjának eltörték a kezeit, és két hónapra meghalt a Tamás” — mesélte egy interjúban Somló Tamás, amikor a gitáros halálának okairól faggatták.

Farkas: Markó helyett lőtték le Bartát

Másként emlékezett viszont a történtekre a maffia egyik állítólagos tagja, az ezredforduló környékén Amerikából hazatért Farkas József. Az egyik kaliforniai börtönből állítása szerint néhány éve szabaduló, majd az Egyesült Államokból kiutasított bűnöző a Zsaru magazin újságírójának fecsegett a Barta-gyilkosságról. Ő azt állította: Markóék már korábbról ismerték Bartát. „Nem voltam ott, de elmesélték, hogy Tomi elment Markóékkel tárgyalni. Ott (Markó) Béla a szokásos módon meghülyült, megütötte a tárgyalópartnerét, mire a testőr fegyvert rántott. Béla lehasalt, Tomi meg csak állt ott, könnyű célpont volt. Markó óriási temetést akart rendezni, de aztán megijedt, hogy a zsaruk begyűjtenek bennünket” — állította Farkas, aki szerint Barta naiv volt, nem tudta, mibe keveredett. „A szerencsétlen túl becsületes volt, nem tudta, régi ismerősei igazából mivel foglalkoznak. Szinte borítékolni lehetett, hogy alkalomadtán ő kapja majd az első golyót” — mesélte a gengszter.

Farkas szavahihetőségét ugyanakkor erősen megkérdőjelezi, hogy a riportban azt állította: Markó beszélte rá Bartát arra, maradjon az Egyesült Államokban, és társuljon vele. Ez már csak azért is nehezen képzelhető el, mert Barta Tamás Markó Amerikába érkezése előtt már nyolc éve az Államokban élt. (Másrészt rendőrségi forrásainknak semmit nem mondott Farkas József neve.)

Önállósodni akart?

A hvg.hu rendőrségi forrásból úgy tudja, a Simon Csaba cégénél dolgozó Barta Tamás önállósodni akart, és ez vezetett halálához. Gyilkosai állítólag boltjában keresték fel, majd a szintén az üzletben tartózkodó egyik munkatársával együtt lelőtték.

Simon Csaba szerint azonban Barta Tamás kábítószerezett, illetve kereskedett is a droggal, s így akadhatott valakikkel konfliktusa, ami a tragédiához vezetett. „(Barta) nekem dolgozott. Aztán önálló lett, és lelőtték. Elhiheted, hogy nem az én írószereim miatt. Nagyon jó gyerek volt, de állítólag kábítószerügybe keveredett, és ebbe Amerikába bele lehet halni” — mondta Simon a már említett, Zalatnay Saroltának adott interjújában.

Hasonló véleményt hangoztatott a hvg.hu-nak egy szintén a kaliforniai papír-írószer üzletben annak idején érdekelt magyar üzletember, Simon egyik ismerőse is. „Nem volt ebben a bizniszben annyi pénz, hogy bárkit is meggyilkoljanak azért, mert meglopja a főnökét, vagy elhappolja a cég ügyfélkörét. Barta kábítószerrel kereskedett, emiatt kellett meghalnia. Gyakori volt azon a piacon, hogy az alkalmazottak loptak, vagy leléptek az ügyfélkör listájával. De ezért még nem ölték meg őket” — reagált forrásunk arra a szóbeszédre, miszerint Bartát azért ölték meg a papírosok, mert a cégtől lenyúlt egy, az ügyfélkör neveit tartalmazó listát - erre a listára utalt Somló Tamás is.

Túlélők és halottak, avagy visszatérés az óhazába

Bár Simon ellen indult eljárás az Egyesült Államokban, a rendőrségnek soha nem sikerült rábizonyítani semmit. A férfi a rendszerváltáskor tért végleg haza (Simon Azulai néven), korábban mindössze egy alkalommal, édesapja temetésére jöhetett Magyarországra, ám információink szerint ez a látogatás is egy közte és egy magyar nyomozó között létrejött alkunak volt köszönhető. Magyarországon részt vett a privatizációban (a zalaegerszegi ruhagyárban lett érdekeltsége), majd tőzsdézett, de köztörvényes bűncselekmény gyanújával soha többé nem került a magyar rendőrség látókörébe.

A megzsarolt besúgó

Nem úgy Zubovics Gyula, aki szintén 1990-ben tért haza. Budapesti irodájában felkereste B. Józsefet, akitől — egy korábbi kölcsön miatt — 400 ezer dollárt követelt. B. József (vagy ahogy barátai nevezték: Jozsó) korábban Los Angelesben sülve-főve együtt volt Zuboviccsal, aki csak később jött rá, hogy barátja egyben az FBI besúgója is.

B. József — miután visszatért Magyarországra, és tisztes vállalkozásba fogott — beijedt Zubovics fenyegetésétől és a rendőrséghez fordult. Az „FBI ügynökeként” védelmet kért a magyar zsaruktól, mindhiába: a rendőrség nem tudta megvédeni, ráadásul ekkor még hivatalosan a magyar hatóságoknak nem volt kapcsolata az amerikai szövetségi nyomozókhoz. Így aztán az egyik rendőrtiszt egy volt kollégáját és annak biztonsági cégét bízta meg B. József védelmével.

A volt rendőrből lett magánnyomozó és B. József közösen keresték fel Svájcban a berni amerikai nagykövetségen Robert Michael Pfenninget, a követség jogi attaséját, aki egyben az FBI európai igazgatója is volt 1993-ig. Pfenning a volt rendőrön keresztül juttatta el Budapestre mindazokat az információkat, amit az FBI Simomról, Zubovicsról és a többiekről összegyűjtött. (Az FBI információink szerint a már említett személyeken kívül S. Györgyöt, O. Kirsteint és B. Zsoltot is - szakszóval élve - "feldolgozta", de a szövetségiek látókörébe került Simon Csaba egyik Los Angeles-i üzlettársa, A. A. Pál egykori magyar disszidens is, aki a hatvanas években Magyarországon a Katonai Térképészeti Intézetnél dolgozott, ennélfogva kapcsolat lehetett közte és a magyar katonai titkosszolgálat között.)

Szerencsesorsjegy és vérmérgezés

Zubovics Gyulát az FBI 1990-ben köröztette (amiért Los Angelesben nem jelent meg egy idézésen), de mivel ekkor Magyarországon tartózkodott, az amerikai rendőrök tehetetlenek voltak. A magyar rendőrök azonban tájékoztatták Pfenninget arról, hogy a Németország és Magyarország között gyakran autóval ingázó Zubovics legközelebb mikor lépi át Hegyeshalmot, így a férfit Ausztrián át követve végül Németországban el tudták fogni. Az Egyesült Államokba vitték, de miután tisztázta magát, elengedték, így visszatérhetett Magyarországra.

A Zubovics által megfenyegetett B. József viszont mihamarabb igyekezett megszabadulni magyarországi üzleteitől, majd felszívódott — nem kizárt, hogy az FBI tanúvédelmi programját vette igénybe, ismerősei szerint ugyanis jelentkezett erre a programra, annyira tartott Zubovicstól, akinek meggyőződése volt, hogy B. József nyomta fel őt a szövetségieknél.


Zubovics pedig tovább üzletelt, immáron Magyarországon. Nevéhez fűződött a kilencvenes évek elején nagy sikerrel futó Express Money szerencsesorsjegy kitalálása. A vállalkozónak Szentendrén voltak érdekeltségei, többek között a Cats Night Club éjszakai bár, ahol a nyolcvanas évek egyik ismert betörőjének, a Presztízs-ügyben anno szintén érintett „Buksinak” is munkát adott, s ahol — forrásaink szerint — politikusok, ismert közéleti személyiségek is megfordultak. „Tamás ebben az időben már nagyon adott a látszatra. Szeretett volna üzletember módjára élni, nem akart bajba kerülni, ahogy a legtöbb Los Angelesből hazatért magyar gengszter sem. A bárjában például tiltotta, hogy kábítószer legyen, noha ő maga szívott. Nem akart balhét, de az alvilágban volt tekintélye” — mesélte a hvg.hu-nak egy közeli ismerőse. 

Zubovics bűnözői karrierje hét évvel hazatérése után ért véget: 1997. május 5-én, az akkor már 51 éves férfit Szentendrén robbantották fel, amikor épp szállt be terepjárójába. A merényletet ugyan túlélte, és már gyógyulófélben volt a Honvéd Kórházban, ám miután abbahagyta az antibiotikumos kezelést, vérmérgezésben elhunyt. Érdekes momentum, hogy két héttel felrobbantása előtt - információink szerint - életveszélyesen megfenyegette Zalatnay Sarolta egyik üzlettársát, P. Máriát egy elszámolási vita miatt: Zubovics P. Máriától és annak egyik üzlettársától több százmillió forintot követelt.  (Zalatnay Sarolta baráti viszonyban volt Zuboviccsal, ő mutatta be a férfit - mint új ügyfelet - P. Máriának.) 

A szintén Los Angelesből hazatért T. Pál szerencsésebb volt, bár ő is megszenvedte a kilencvenes években dúló alvilági háborút: 1996. november 21-én budapesti garázsa előtt lőttek rá kilencszer, s bár életveszélyesen megsebesült, túlélte a támadást. Értett a fenyegetésből, s ma már forrásaink szerint az alvilágtól visszavonultan, „tiszta” vállalkozásaiból él.

Szintén Zubovicsék köréhez tartozott Dóri Sándor vállalkozó, aki a rendszerváltás után a kaszinóbizniszbe szállt be. A kaszinótulajdonost 1997-ben akarták felrobbantani, majd lelőni, de mindkét merényletet túlélte. Ezt követően külföldre távozott.

Markó Béla halála

Az időközben kábítószerrel való visszaélés miatt az egyik amerikai börtönt is megjáró Markó Bélát Los Angelesben érte utol végzete. 1990. október 9-én egy hollywood-i magyar bárban randalírozott az akkor 37 éves maffiózó, s tűzpárbajba keveredett a bár egyik vendégével, az 50 éves Russel L. Kuster rendőrnyomozóval. Markó halálosan megsebesítette Kustert, akiben azonban még volt annyi erő, hogy agyonlője a gengsztert. Kuster hős lett, temetéséről címlapon számolt be a Los Angeles Times napilap. A Los Angeles-i magyar maffia tagjai közül Markó Béla halála után (és már közvetlenül azt megelőzően is) egyes bandatagok visszatértek Magyarországra, mások áttelepültek Clevelandbe, illetve New Yersey-be. A kint maradtak közül néhányan az orosz maffiához csatlakoztak.

Az új generáció

Los Angelesben a rendszerváltás után egyetlen magyar bűnöző nőtte ki magát — tudtuk meg rendőrség közeli forrásból. M. Ernő nem tartozott a Szendrő-féle társasághoz, ő már jóval később, a kilencvenes években telepedett le Kaliforniában. Az angol-orosz nyelvszakon végzett, majd odakint orosz nyelvtudásának is köszönhetően az orosz maffiával „összeborult”, s évekig azok védelmét élvező fiatalember a Los Angelesben feketén dolgozó magyaroknak közvetített munkát, de érdekelt volt a kábítószer-kereskedelemben is. Saját fuvarozócége volt. Jelenleg az egyik amerikai fegyintézetben csücsül: zsarolásért és önbíráskodásért ítélték el.

 
Top cikkek
Kilógó lóláb: 12,5 milliárd forint közpénzzel bélelték ki az ugyanazon a napon alapított, azonos székhelyű, offshore hátterű cégeket
Nulladik típusú találkozások: Pintér Sándor és a furcsa véletlenek
Titkok és szolgák: a hülyének nézett ország
Lázár János „zseniális” üzleti húzása: bannerekért adta el a vásárhelyi iskola épületét egy szexiparban (is) érdekelt internetes cégnek
Egy úr a zűrből: százmilliókkal károsíthatott meg magánszemélyeket (is) az Electro World vezére!
Friss cikkek




 
           
ImpresszumKapcsolatMédiaajánlat