Ma: 2019.12.04.
RSS
 
Keresés
 
Rovatok
Info






 
Vissza a főoldalra
Valóságos cégtemetőt működtetett budapesti irodájában az az ügyvéd, aki közreműködött a győri NER-milliárdos „problémás” cégei fantomizálásában - hatalmas kár érhette az államot
Privatkopo.hu 2019.12.02. 9:12:00

Valóságos cégtemetőre bukkant a Privatkopo.hu bűnügyi portál annak a budapesti ügyvédnek az irodájában, aki közreműködött a NER milliárdos építője, a győri Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor „problémás” cégei fantomizálásában, azaz a hatóságok elől történő eltüntetésében. Dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi ügyvédi irodája több mint 120 olyan gazdasági társaságnak biztosított - rövidebb-hosszabb ideig - székhelyet, amelyek jelentős köz- és/vagy egyéb tartozást halmoztak fel és az adósság megfizetése helyett fantomizálták azokat, vagyis olyan magyar, valamint külföldi állampolgárok nevére íratták, akik a hivatalos szervek számára elérhetetlennek bizonyultak. Az ügyvéd neve közel 150 gyanús körülmények között „elillant” vállalkozással hozható összefüggésbe.



Dr. Kuchta Ferenc neve az Orbán-kormány által favorizált építési nagyvállalkozó, az ország 29. leggazdagabb embere, a 42 milliárd forint vagyonnal rendelkező Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor „problémás” cégeinek fantomizálásával összefüggésben merült fel, amelyről itt olvashat:

http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=paarboda&MN=Joghalo&LN=Hungarian

A 49 éves budapesti ügyvéd a cégnyilvántartás tanúsága szerint eladósodott társaságok eltűntetésére szakosodhatott: az elmúlt években közel 150, a fizetési kötelezettségének eleget tenni nem akaró cég fantomizálásában vállalt szerepet. Ezek a vállalkozások működésük során vagy jelentős köztartozásokat halmoztak fel, vagy pedig a könyvelésükben keletkezett „problémák” (valótlan tartalmú számlák befogadása, illetve kiállítása) miatt váltak vállalhatatlanná tulajdonosaik számára. Az eltűntetett társaságok között olyanok is vannak, amelyekkel szemben az adóhivatal 100 millió forintot meghaladó adó- és járuléktartozás miatt rendelt el végrehajtást, majd annak sikertelensége miatt felszámolási eljárást. Azonban a kijelölt felszámoló jellemzően azzal szembesült, hogy a fizetésképtelenné nyilvánított társaság, annak ügyvezetője és tulajdonosai - a cég komplett könyvelésével együtt - köddé váltak.

Mielőtt erre fény derült volna, a társaságok tulajdonosi szerkezetét és az ügyvezető személyét érintően furcsa változások történtek. Amikor a cégek felett gyülekezni kezdtek a sötét felhők, azaz a köz- és/vagy egyéb tartozások megfizetésére szabott határidők lejártak, az addigi tulajdonosokat és ügyvezetőt/ügyvezetőket újak váltották, majd rövid idő (néhány hónap) elteltével az új tulajdonosokat, valamint az új ügyvezetőt/ügyvezetőket is lecserélték, így tették lehetetlenné, hogy az eredeti tulajdonosokhoz és ügyvezetőhöz elérjen a hatóságok keze, ezzel a trükkel vonták ki őket a polgári- és büntetőjogi felelősség terhe alól. A végrehajtási eljárások, majd a felszámolások elrendelésére már a második tulajdonosi és ügyvezetői garnitúra „pályára küldését” követően került sor, ezáltal a „huncutságokat” ténylegesen elkövető személyek nem kerültek a hatóságok látókörébe. A „problémás” cégek működését vizsgálva megfigyelhető, hogy - jó esetben - az alapításukat követő egy-két évben még eleget tettek a gazdasági tevékenységet tükröző éves beszámoló közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségüknek, azt követően azonban már áfa- és járulékbevallásokat sem nyújtottak be az adóhivatalnak.

A tulajdonos- és ügyvezetőváltás gyakran párosult székhelyváltozással is, amely az időhúzást szolgálta, ugyanis már egy másik megye területileg illetékes adóigazgatósága vált jogosulttá a végrehajtások elrendelésére, azt követően pedig a felszámolási eljárások kezdeményezésére. A cégfantomizálók gyakran azzal (is) igyekeztek megnehezíteni a süllyesztőbe küldött társaságok után kutakodók dolgát, hogy megváltoztatták a vállalkozások elnevezését. Dr. Kuchta Ferenc budapesti ügyvédi irodája több mint 120 „elvarázsolt” vállalkozásnak biztosított - rövidebb-hosszabb időre - székhelyet.

A társaságok eltűntetésére felhasznált személyek köre jól behatárolható. A bűnügyi portál a cégnyilvántartásból kigyűjtötte azon magyar, valamint külföldi állampolgárok nevét, akik legkevesebb kettő cég „kifektetésében” vettek részt.

Magyar állampolgárok (zárójelben a kényszertörölt, illetve felszámolt vállalkozások száma):

Bíró Zoltán (23), Herczeg Attila (21),  Kiss Attila (17), Ponicsán Csaba (16), Zsiga Péter (16), Magyar Sándor (14), Füry Gusztáv (13), Stiffel Károly (12), Nagy Ferenc (11), Sipos Tibor (8), Csikó Dávid (7), Szatmári Zoltán (6), Ézsöl András (5), Fehér Gábor (5), Lengyel Erzsébet (5), Vitányi György (5), Barkóczi Lajos (4), Gemela Zsolt (4), Klement Attila (4), Magyarné Farkas Róza (4), Magyar Gizella (4), Magyar Szabolcs (4), Dr. Mészáros Erika (4).

Külföldi állampolgárok (zárójelben a kényszertörölt, illetve felszámolt vállalkozások száma):

Melinda Chopak, Ukrajna (24), Mostafa Elghoul, Líbia (10), Ene Sergiu Daniel, Románia (8), Abdullah Fars Zaib, Szíria (6), Bassam Sosh al-Amr, Szíria (6), Bok Fedir, Ukrajna (6), Nur Abdisamad, Szíria (6), Sasa Dordevic, Szerbia (6), Ghassan Khalif, Szíria (6), Monika Kolar, Szerbia (4), Rami Ahrab, Szíria (4), Ahmad Zuher Al'ezab, Szíria (3), Kovacevic Nenad, Szerbia (3), Mahr Al Khaled, Szíria (3), Mahmud Amad Daboul, Szíria (2), Mahmud Ali, Szíria (2). A felsoroltak vonatkozásában minden esetben dr. Kuchta Ferencet jelölték meg magyarországi kézbesítési megbízottként.

Felmerül a kérdés, hogyan kerültek képbe a magyarországi lakcímmel nem rendelkező szíriai. líbiai, szerb és ukrán állampolgárok? Kitől és milyen módon szereztek tudomást az „eladásra” szánt cégekről? Mi inspirálta őket arra, hogy nevükre vegyék a „kibelezett”, jelentős összegű tartozásokkal terhelt, vélhetően fiktív számlákkal „telepakolt”, az adóhivatal által „üldözött” vállalkozásokat?

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén kívüli államok polgáraival összefüggésben felmerülhet annak gyanúja, hogy a közvetlenül kényszertörlés vagy felszámolás előtt álló társaságok látszólagos átvételével megtéveszthették a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, és ezáltal munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez juthattak. A vonatkozó törvény szerint ilyen engedélyre jogosult az a harmadik országbeli állampolgár, akinek a tartózkodási célja: gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munka végzése. Az érintett állampolgároknak ügyvezetőként lehetősége nyílt arra, hogy színlelt munkaviszonyt létesítsenek saját magukkal, amely megteremthette a jogosultságot a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzésére. Amennyiben ez így történt, az akár nemzetbiztonsági kockázattal is járhat Magyarországra nézve.

Az egész országra kiterjedő cégfantomizálások magukon hordozzák az üzletszerűség, valamint a szervezett elkövetés jegyeit (a vállalkozások eltűntetésében közreműködök köre, az azonos székhely, a magyarországi kézbesítési megbízott személye, a fantomizálások során az ügyvezetők és a tulajdonosok vonatkozásában alkalmazott „személycserélgetős” módszer).

Az államnak okozott kár több milliárd forint lehet, amely nem végleges, ugyanis dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi irodája címén jelenleg is tucatnyi cég várja, hogy „szakértő kezek” eltüntessék az adóhivatal, valamint a cégbíróság szeme elől. A jól bevált módszerrel.

Ahogy arról a Privatkopo.hu a közelmúltban beszámolt: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség - különösen nagy kárt okozó csalás és ügyvédi visszaélés bűntette miatt - vádat emelt dr. Kuchta Ferenc ellen. Egy idős asszony elhalálozását követően két nő hatalmas vagyont örökölt, amelyből a hagyatéki ügyek intézésével megbízott ügyvéd 2015-2016-ban közel 650 millió forintot csalt el. A bűnügyben is felmerült a közel-keleti szál egy libanoni, bejrúti váltón alapuló hagyatéki igény formájában, amelyet az örökösök vállaltak kiegyenlíteni. A váltó azonban a valóságban nem létezett, a fiktív „okirat” csak a csalárd pénzutalások leplezését szolgálta.

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2019. november 1. nappal felfüggesztette dr. Kuchta Ferenc kamarai tagságát, ami azt jelenti, hogy a felfüggesztés hatálya alatt ügyvéd tevékenységet nem folytathat.

A vádemelésről ebben a cikkben számoltunk be:

http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Hirmix&MN=Hirmix&AN=kuchtafcsalas&LN=Hungarian

A Privatkopo.hu megkereste a gyanúba keveredett (volt) ügyvédet, akinek megbízásából jogi képviselője reagált, meglehetősen röviden: „Konzultáltam ügyfelemmel, és igazából nem tudunk mit hozzáfűzni a történethez.”

 (Fotók: illusztráció)

 
Top cikkek
Kilógó lóláb: 12,5 milliárd forint közpénzzel bélelték ki az ugyanazon a napon alapított, azonos székhelyű, offshore hátterű cégeket
Nulladik típusú találkozások: Pintér Sándor és a furcsa véletlenek
Titkok és szolgák: a hülyének nézett ország
Lázár János „zseniális” üzleti húzása: bannerekért adta el a vásárhelyi iskola épületét egy szexiparban (is) érdekelt internetes cégnek
Egy úr a zűrből: százmilliókkal károsíthatott meg magánszemélyeket (is) az Electro World vezére!
Friss cikkek




 
           
ImpresszumKapcsolatMédiaajánlat